2007. december 29., szombat

Karácsony


Reggel Zoziék nagy ámulattal csodálták a Karácsonyfát. Napsi egy kicsit sem lepődött meg, hogy a teraszajtót teljes szélességében egy gyönyörű fa foglalja el. 
- Fa .- mondta teljes egyszerűséggel és ennyiben maradtunk.
Estére megérkeztek az ajándékok is. Csodák csodája a hőn áhított korcsolya is. Minden gyerkőc örült az ajándékának, nézegették, kipróbálták, éljeneztek. Még Napsi is, aki a csomagokat látva végre eltátotta a száját. Buzgón nyitotta ki, teljes alapossággal egy fecni sem maradhatott az ajándékon, csak ez után lehetett kivenni a kiskonyhát a dobozból. Azóta mindennap főz valami finomat, mi meg buzgón dicsérjük keze munkáját :)


Mit lehet csinálni...

December 23.-án? Például elmenni a parlamenthez, bemenni a Betlehemes házba, megnézni a Betlehemi előadást. Boldog Karácsonyt kívánni az angyaloknak, majd kimenni a házból, hogy megnézzük a kinti Betlehemest élő állatokkal, csacsikkal, birkákkal és tevékkel, akik a három királyokat kísérték. Utána megnézni a kirakodóvásárt, kürtöskalácsot venni és enni. Nagyon finom vaníliásat és kevésbé finom kakaósat. Amíg majszolgattuk, vágyakozva nézni a korcsolyázókat, Sóhajtozni, hogy bárcsak hozna a Jézuska korit Karácsonyra, majd tovább menni. Megcsodálni az Angyalkás képeslapokat, csengőket, ezüst ékszereket. Majd felülni a kisvasútra és tenni vele egy kört, kacagni és sikítozni amikor a vasutasbácsi összevissza kígyózott az egyik szűk utcában. Megérkezés után újra végig nézni a kinti Betlehemest, mert az olyan jó volt. Utána metróra pattanni, nagymamához menni káposztát enni, majd haza buszozni, hévezni és mindezt addig csinálni, míg a párunk kitakarítja a lakást, előkészítve estére, hogy amikor a gyerekek lefekszenek aludni csak a fát keljen feldíszíteni :)


Fit Kid Karácsony

Zozi RSG-re jár szeptember óta. Imádja, így végre kiélheti kézenállós, cigánykerekező, összevissza figurázó, ugrándozó hajlamát :) Dabason a sportcsarnokban tartották a Karácsonyi bulit. A " Mana, mana " kezdetű zenére adták elő a produkciót. Természetesen tomboló közönség előtt :)


Betlehemi előadás...

...az isiben a színházteremben. Zoé csillag volt. Remekül hozta a szerepét Ő volt a legcsodálatosabb kiscsillag akit valaha is láttam. Nagyon jó előadást csináltak, 14 helyen léptek fel sikert, sikerre halmozva. A legszebb előadás azért mégis a miénk volt :) Köszi Zozi! :)


Karácsonyi Ringató


A művészetek Palotájában volt. Fergeteges műsort csináltak Gróh Iliék. Vendégként Sebestyénné Farkas Ilonát (Sebestyén Márta Édesanyja) és Kobzos Kiss Tamást hívták meg. Öröm volt Velük énekelni. Napsi lelkesen mutogatott vagy épp dünnyögött az ismerős hangokra, dalokra, mondókákra. Olyan kánont rittyentettek pillanatok alatt, hogy mi a résztvevők is eltátottuk a szánkat. Olyat hoztak ki belőlünk amit bárki megirigyelhetne :) A jókedvű éneklés után pedig teát kaptunk és sütikét. És, hogy miért jó Ringatóra járni ezenkívül? Hát mert találkozhatunk 20 éve nem látott osztálytárssal, aki a több száz ember között pont mellénk telepedik le. :)
Mi is ott vagyunk:)

2007. december 21., péntek

Advent az oviban

Mint mindig most is mi, illetve a gyerekekkel együtt fabrikáltunk. Szaggatták a mézeskalácsot, majd tepsire tették. Sütés után kb 2 másodpercig dobozban is voltak az angyalkák, harangok, csillagok, üstökösök. Azért csak addig, mert annyira finom volt, hogy muszáj volt rögtön megenni. Készítettünk mindenféle gyönyörű díszeket és csodálatos képeslapokat. Máténak a mézeskalács sütés jött be a legjobban. Napsi meg teljesen feltalálta magát. Magabiztosan járt kelt a csoportszobában, minden asztalhoz leült, mindenhol babrált egy kicsit. Időnként összefutottunk, olyankor boldogan rikkantott: " Ányáááá " és ölelt szorosan, majd ment tovább. Azért sikerült egy asztalnál is ülnünk. :)




2007. december 19., szerda

Babatalis Mikulás

Igazán szerencsés helyzetben vagyunk, rengeteg babás ismerőssel. Köszönhető ez az internetnek. Bizony így kerül 15 ( ha jól emlékszem ) egyidős gyerek egy fergeteges Mikuláspartyra Egyik fórumtársunk hiperszuper magán bölcsijében tartottuk. Ez itt a reklám helye gyermekliget . Volt eszem-iszom, dínom - dánom és Fakopáncsos ajándék a piros zacsikban. Jó volt csajok nagyon, várjuk a következőt, remélem Ti is! :)


Mikulás az óvodában


Óvodás pályafutásunk alatt azt hiszem a legjobb Mikulással találkoztunk az idén. Nem lehetett zavarba hozni bármennyire furmányos kérdésekkel bombázták a gyerekek. Így pontos választ kaptak arra, hogy:

- Hány éves vagy kedves Mikulás?
- Ó, én már rég nem számolom olyan sok. A manók dolga, hogy minden évben húzzanak egy strigulát az ajtófélfába de már nem tudom összeszámolni. :)
- Miért nem busszal jöttél?
- Mert túl nagy a puttomyom és az emberek nem fértek volna el tőlem. :)
- Mi a kedvenc csokid:
- A Kindertojás, azt nagyon szeretem. :)
- Szabó Máténál a kekszhez ragadt a bajuszod, az, hogy lehet?
- Már túl öreg vagyok és bizony hullik már a bajuszom és a szakálam is. Nagyon finom volt ám az a keksz. :)
Vagy még egy utolsó:
- Mikulás, Te nem is vagy igazi Mikulás, hát van a köpenyed alatt csíkos póló!
- Miért kedveském, Te is felveszel a kabátod alá a ruhát, nem igaz? Képzeld milyen beteg lennék, ha csak a piros köpenyemben járkálnék. Ez egyébként az egyenpólónk a Manókkal. :)
Így szájak maradtak tátva, szemek nyíltak nagyokra. És csodálkoztak amikor Mikulás kijavította az Óvónénit, szinte kikérvén magának, hogy neki bizony nem varázspálcája van, hisz nem bűvész Ő varázsport használ szép csillogósat varázslásra. :) Napsi közben az egyik Óvónéni öléből a másikéba vándorolt, majd letelepedett Mátéhoz is. Érezte, hogy nagy dolgok vannak itt de igazán nem ájult be a Mikulástól. Inkább beült a kisboltba pénztárosnak. :D
( Itthon egyébként nagy ovációval fogadta a csomagocskát a csizmájában :))

Levél a Mikulásnak


" Kedves Mikulás! :)

Köszi, hogy voltál nálunk és nem csalódtak a gyerekeim. Remélem ízlet a keksz és nem csak udvariasságból etted meg az egészet. A tej is friss volt, ellenőrzött árú. 
Jó húzás volt, hogy a kekszestányéron hagytad a bajuszod egy darabját, nagyon értékeltük mindannyian! :D

Köszi mégegyszer kedves Mikulás!!!! :)

Gyere jövőre is!!!!! Nagyon Boldog Névnapot!!!! :)

Mi :) "




2007. december 5., szerda

Hol vagy, hol vagy Mikulás?


Nagy - nagy készülődés van nálunk. A gyerekek súrolják a csizmákat és versengenek, hogy kié lesz szebb. Nagy gondot fordítanak a talpakra.
- Ott a legkoszosabb Anya!!!! - Máté már az oviban kipucolta társaival a cipőket holnapra az Ovis Mikinek. Nem is akart abban hazajönni. A sportcipőjét hozta, hogy abban akar.
- Ne csináld! Szét fagy a lábad!
- Jajj, de koszos lesz anya! - kesergett.
- Amíg elérünk a kocsiig nem lesz baja. Ha meg igen akkor otthon kitakarítod a csajokkal. - és akkor megnyugodott.
Most találgatják, hogy vajon mikor jön el hozzájuk? Holnap reggel? Vagy esetleg ma fürdés után? Holnap biztos megy az oviba meg az isibe. Gondolkoznak, hogy vajon melyikbe megy hamarabb? Eszükbe sem jut, hogy vajon miért kapnak annyiszor ajándékot. Viszont gondolkoznak, hogy lehet belőlük ilyen sok? 
- Varázslat. - Mondom ilyenkor én. És elfogadják Ők. Még, egyelőre. :)
- Én kiteszek Neki tejet meg sütit. - mondja Zoé.
- Miért? - kérdezem én.
- Azért, mert az Ili néni azt mondta az iskolában, hogy a jó gyerekek gondolnak a Mikulásra és én gondolok Rá.
- Én is kirakok, és én is gondolok! - kontrázik Máté. Kiválasztják a Mikulásos bögrét, abban lesz a tej és egy zöld kistányérban a süti. Izgatottak. Varázslat van a levegőben és még nem tudják, hogy fürdés után kiderül, hogy itt járt a Mikulás. És, hogy miért akkor? Hát, hogy az Apukájuk le ne maradjon a meglepett arcokról és a boldog mosolyokról
:)

2007. december 4., kedd

Napló


Megihletett amit az egyik naplóba írtam és úgy gondoltam beírom ide magunknak, ( egy kis kiegészítéssel ) hisz tényleg ez a lényeg így van ez jól. :)

Kedves Ági!:)

Most is, mint mindig, végig somolyogtam a bejegyzésedet. Akár rólunk is írhattad volna! ( nem véletlen, hogy sokgyerekes Anyák válaszolnak egyből lecsapva a témára )
Én imádom amikor kérdezősködnek, hogy " hogy bírja/bírod? " és "csodálnak" az erőmért amit én természetesnek veszek, eszembe sem jut, hogy ne bírjam és időnként elkeseredem, amikor úgy érzem, hogy nulla vagyok.
Ilyenkor büszke vagyok és jól esik, hogy elismerik a munkám! Engem az bosszant amikor azt kérdezik, hogy:
- Éééééés? Mikor jön a következő?- furcsa éllel a hangjukban, mintha azt gondolnák, hogy csak úgy "potyogtatom" a vakvilágba a gyerekeket minden megfontolás nélkül. Ilyenkor azt válaszolom, hogy háááát imádom a gyerekeket és asszem szülnék is még egyet-kettőt. És belül mosolygok a döbbent arcokon. De ez szerencsére a ritkább eset :) A másik válaszom a kedves kérdésekre, hogy "nem a gyerekekkel semmi gond, a reggeli rohanás a rossz, hogy isibe meg óviba rohanunk és közben Napsit rángatom ide-oda, Ő alkalmazkodva a nagyokhoz."

Ja és, hogy bírom? Hogy bírjuk? Mért ne bírnánk? Hisz a gyerekeinkről van szó! Hús a húsunkból, vér a vérünkből, szívünk többszörösített klónjai, Ők maguk az életre kelt, testet öltött SZERELMÜNK Zoltánunkkal :):):):):)


A recepteket leírom feltétlenül, majd írok ide ha eljutottam a bejegyzésükig

Sok-sok puszi, kitartás meg mindenféle szuper jó Neked, az asszonytársaknak és nekem is! :):):)

Evelin

2007. november 29., csütörtök

Készülődünk


Minden délután meglepjük magunkat valamivel. Már sütöttünk egy adag brownies-t ami isteni lett. Készülnek az üvegmatricák az ablakokra. Készülnek a levelek a Mikulásnak és a Jézuskának. Apró csillagok lógnak az ablakra és a teraszajtóra, aranyfényt borítva a nappalira. Esténként csak ezek égnek a gyerekek imádják. Fel kellett szerelnem a világító koszorúnkat is ami az asztal fölött lóg. Szóval készülődünk. A lakást belengi a sütiillat a narancs a fahéj. Ma habcsók vagy almáspite fog készülni, még nem döntötték el melyiket válasszák. 
Adventi és karácsonyi illóolajat rotyogtat a mécses, összebújva, betakarózva nézzük a Tv-t és browniest eszünk. Zoé felháborodva meséli, hogy hányan nem hisznek Télapóban és Jézuskában az osztályból.
- Te hiszel? - kérdezem.
- Te? - kérdezz vissza.
- Persze. - válaszolom. És nem hazudok, mert tényleg így érzem :)
- Én is. - válaszolja. És csillog a szeme.
- Az Angyalokban is hiszel? - kérdez újra.
- Bennük a legjobban. - válaszolom, és mosolygok a három Angyalkámra:) 

Egyszer azt tanultam pszichológián, hogy azok, akik nem emlékeznek arra, hogy tudták meg, hogy nincs Télapó, Jézuska...stb. azok nem csalódttak gyerekkorukban amikor valahogy kiderült. Én nem emlékszem egyikre sem. Remélem Ők sem fognak. :)

Ez a kép tavaly készült, amikor is Napsi elaludt a buckalakó Mikulás ölében:)




2007. november 28., szerda

Újra és ELŐSZÖR!


Napsi újra 4.25-ig aludt. Annyira jó volt. Egyszerre kelt az Apukájával, így nekem ki sem kellett szállnom az ágyból. Kócos hajjal áll ilyenkor a kiságyban, kezében cumi, Mimi hegyek és várja hogy kivegyük. Aztán még aludtunk 7:15-ig. Meg engedhettük magunknak ezt a luxust hisz Zoziék a héten itthon vannak, nem kell rohanunk a suliba meg az oviba. 
Aztán ma reggel először belepisilt Napsi a bilibe! Nagyokat nevetett amikor meghallotta a biliben a pisi hangját de egész addig nem kelt fel amíg nem végzett. Olyan édes volt! :) Napközben Mimibabát többször ráültette a bababilire. Gondosan odafigyelt rá de Ő maga nem akart rácsücsülni. Mindegy is. Reggel már bizonyított :) Én legkisebb lánykám :)

2007. november 27., kedd

El kell mondanom, hogy...

...nagy segítségemre volt Zoé is ma reggel. Amíg összekészítettem Napsi ruháit, addig Ő mesélt neki a mesekönyvből. Napsi pedig mutogatott és lelkesen hallgatta nővérkéjét.:)


Bili


Zoé ilyenkorra már szobatiszta volt félig. Két évesen már csak éjszakára kellett a pelus aztán Karácsonyra az is elmaradt. Máté három évesen lett szobatiszta. Akkor jöttem rá, hogy mindig reggel pisilt bele a pelusba. Onnantól kezdve nem kapott éjszakára pelust és nem pisilt be soha többet. Napsi nyáron szembesült először a kakijával a teraszon. Akkor tudatosodott benne, hogy mi is ez valójában.
- Kaka - mondtuk Neki. Ezután mindig szólt ha kaka vagy pisi került a pelusba. A bilire nem akart ráülni, ki tudja miért. Ordított, ha alá toltam. Tegnap este merényletet követtem el ellene. Ruhástól rábirkóztam a bilire. Teljesen ellenkezett elveimmel de harcoltam. Ő üvöltött. Zoziék mellettünk álltak és drukkoltak Napsinak. Én meg biztattam Őket, hogy még hangosabban dicsérjék, és tapsoljanak is hozzá. Napsi elcsodálkozott és egy pillanatra csendben maradt szemeit elkerekítette, ott maradt a bilin, pontosan három másodpercig. Aztán felugrott és nagyon elégedett volt magával, mert tapssal jutalmazta magát.
- Éljeeen, bravóóóóó! - kiabáltuk. Aztán levetkőztettem, hogy berakjam a kádba. Közben Máté azt mondta:
- Tudod mit anya? Majd én belepisilek a bilibe, hogy lássa. - Napsi elámult a csodálkozástól amikor megpillantotta a végeredményt. Mi lelkesen dicsértük Mátét, hogy milyen ügyes és Óóóó meg nahááááát! Nem semmi Máté, hogy bele érzet a dolgokba :) Miután elmostam a bilit és letettem a földre, azonnal ráült Napsi.
- Ááááááá! - kiáltotta és tapsolt majd fel is ugrott rögtön. És ez így ment vagy 3 percen keresztül. Mi meg nem győztük dicsérni. Fürdés után újra ráült. Kezébe adtam egy quelle katalógus játékokat hirdető lapját és végig mutogattunk bilizés közben mindent. 
Ma reggel magától ráült újra és fél órán (!!!) keresztül ott olvasott és lapozgatott. Végtermék még nem került bele de most már azt hiszem egyenesben vagyunk. Nem sürgetem, örülök, hogy most már barátságot kötött a bilivel. :) Hát így történt, hogy a két nagytesója segítségével rávezettük a bilizés rejtelmeire:)
Ez a kép ma reggel készült


2007. november 26., hétfő

Sajnos :(


Sajnos beteg lett Zozka és Máté is. Zoé kezdte, szombat estére lázas lett. Máté Vasárnap reggelre ugatva köhögött, majd estére Ő is belázasodott. Napsikám tartja magát egyedül.
- Az anyatej áldott jó hatása - mondta a doktornéni ma délben.
- Még adhat ilyenkor is védelmet? - csodálkoztam el.
- Valamennyit mindenképpen, de nézzen rá itt a bizonyíték - és mosolyogva megdögönyözte Napsit.
Zoénak a mandulái, Máténak a torka piros. 
Szarul éreztem magam, mert pont a napokban gondoltam arra, hogy milyen szerencse, hogy ebben a tanévben még nem voltak betegek. Nahát elkiabáltam :( Jó a rosszban, hogy nincs komoly bajuk, nincs már lázuk sem, remélem nem is fog felmenni estére sem.
Lassan elkezdjük diszíteni a lakást, hisz vasárnap már Advent van, meggyújtjuk az első gyertyát a saját készítésű koszorúnkon. 
A madárijesztős koszorú lekerül az ajtóról, helyét a Mikulásos foglalja majd el. Kekszet sütünk a sütis dobozunkba és elkezdődhet a mindennapos kézműves szakkör, hisz vasárnapig el kell készülnie a koszorúnknak:)


2007. november 21., szerda

Sztrájk


Ma sztrájk van az iskolában, ezért úgy döntöttem sztrájkolok és nem viszem Mátét sem az oviba. Eszembe jutott egy öltözős párbeszéd amit Mátéval ejtettünk meg. Ehhez tudni kell, hogy befestettem a hajamat feketére. Mindenkinek nagyon tetszett, egyedül nekem volt furcsa, bár jobban érzem magam a 7 éves szőkeségem után. 

- Mátékám igyekezz légyszíves.
- Jó anya!
- Vedd fel ezt, addig kiviszem a cipőd a polcra.
- Jó anya.
- Jól van, vedd a szandidat.
- Jó anya.
- Ügyes vagy, menj mosd meg a kezed.
- Rendben te fekete nőőőőőő! - és két kezébe veszi az arcom és megdörzsöli. :)


2007. november 19., hétfő

Nem szeret

Kétségbe vagyok esve. Nem és nem szeret az én egyetlen fiacskám óvodába járni. Sokat sír elváláskor, ölel, nem enged. Hiába mindkét óvónéni részéről mindenféle trükk, simogatás, ölelés nem és nem akar bemenni. Ilyenkor fáj a szívem, sír a lelkem és megerőszakolom magamat amikor hagyom, hogy lefejtsék rólam a szorító karjait és mosolygok és vidám hangot utánozva mondom Neki, hogy " szép napot és nagyon sietek érted! " és néha kibírom, hogy nem lesz könnyes a szemem. Olykor dühös vagyok rá és magamra és felteszem a kérdéseket, hogy " hol rontottam el ", " hol hibáztam? " és olykor a " miért pont az én gyerekem csinálja ezt? " kezdetűt. Azt hiszem nem kell ecsetelnem amikor más gyerek produkcióját nézem és hallgatom végig az öltözőben, hogy micsoda megnyugvást jelent nekem. Ilyenkor egymást nyugtatjuk, vigasztaljuk az anyukákkal. Ilyenkor megváltozik mindenről a véleményem, más színben látom a dolgokat és előjövök a fronttal, a rossz éjszakával és a széllel. Ilyenkor másképp forog a Föld, szebben dalolnak a madarak, és másképp süt a Nap, mert rájövök nem vagyok egyedül! És boldog vagyok amikor mosolyogva, nem időt húzva rohan be a csoportszobába, olykor még visszaszól, hogy: " Menj haza Anya! ". Én meg persze hazamegyek miután bevásároltam vagy elintézem az elintézni valókat. Ma is ügyesen ment be, nem is tudom miért pont most írom meg ezt a bejegyzést. Talán, mert most nem fáj, nem vagyok elkeseredve és látom az alagút végén a fényt, hogy talán egyszer mindennap ilyen ügyesen fog bemenni. Azért ott motoszkál a fejemben egy kérdés, hogy vajon mi az oka, hogy ennyire nem szeret oviba járni? Remélem semmi rossz, mert ha csak azt megemlítem, hogy az Apukájával nem csinál ilyesmit akkor egyértelműen kiderül, hogy nekem szólnak a reggeli jelenetek, talán én vagyok az aki még nem szoktam meg, hogy a fiacskám oviba jár, ahol minden nap ott kell hagynom....


2007. november 10., szombat

Tegnap


Tegnap az én drága legkisebb lányom 4:45-ig aludt megszakítás nélkül. :) 
Újra örültem és megintcsak nem ébredtem fel arra, hogy miért nem ébred az én pindurkám.
Kimaradt egy pár szó és tudomány az összefoglalójából, így most pótolom.

Pák - Márk
Táta - táska
Mama
Papa
Apa- ezek teljesen tisztán.
Babi, bíbí - bébi
Cicá - cica
Pápcszi - hapci

Segít a Máténak bekötni a cipőjét. Elé guggol és szépen elkezdi hajtogatni a cipőfűzőt. Tekergeti türelmesen, közben a fejét jobbra-balra döntögeti. Majd amikor elkészül az egészet lenyomja a cipő tetejére és megtapsolja magát, mi is Őt. :)
Valamelyik nap találtam valamit az előszobában, megfogtam és behajoltam a konyhába.
- Bébi ez micsoda? Kell? - kérdeztem Zolitól. Az igen kell válasz után vissza tettem. Napsi felkapja a valamit, ugyanolyan dőlésszögbe helyezkedik és kiált:
- Bíbííí! - És itt valami halandzsa - lengeti a "papírcsőszerűséget" és leutánozza az iménti jelenetett. :)




2007. november 7., szerda

Szösszenetek


- Anya tudtad, hogy a "kindertojás" azt jelenti, hogy "gyerektojás"? - kérdezi Zoé.
- De okos vagy, igen tudtam. És azt tudod, hogy a surprise mit jelent?
- Nem, mit?
- Meglepetés.
- Szörprájsz- izlelgeti Zoé.
- Micsodaaaaaaa? Szörnyráz? - hahotázik Máté.
:D 

- Nálunk van még a Mama?- kérdezi Máté a hazafelé úton.
- Nem már nincs.
- Ó de kár:(
- De szombaton megyünk hozzájuk, jó lesz?
- Juhééééé! Igen, igen, igen! Miért megyünk?
- Mert megtartja a Jázmin születésnapját.
- Jajj de jóóóóóóó! És hány éves lesz a Jázmin?
- Kettő.
- Aztaaaa! Már ilyen nagy nő?
:D

Máté talál magáról egy fényképet.
- Ide nézz anya mit pillantottam meg- és mutatja magát a fotón.
:D


2007. november 3., szombat

19 hónapos


Bizony, bizony, pont ma. Tellnek a napok. Nosztalgiázva válogattam a ruháit, mosolyogva képzeltem bele a pici lábait, kezecskéit az 56-os rugikba. 18 hónapos adatok alapján, 81centisen 16 fogacska tulajdonosa. A 18 hónapos oltásnál sírt keservesen és nagyon lázas lett estére. Reggel még hányt is de azon kívül, hogy bágyadt volt, nem volt semmi baja. Máté csak magas lázzal küszködött anno, Zoé még azzal sem. Most már 12 kicsi kiló amit hipp-hopp könnyedén fel tudok emelni a levegőbe amikor a "gyí te paci gyí te ló" végén hangosan kiálltom, hogy "hóhahóóóóó". Éjjel pedig ólom súlyként nehezedik a 12 kilócska a válamra és botladozva viszem a mi ágyunkba. Mert még szopizik, mindig és ha teheti mindenhol. Nem alussza át az éjszakákat, bár itt kell megjegyeznem, hogy Október 11.-én reggel fél ötig aludt egyhuzamban. Ez nagyon jól esett nekem és még én sem ébredtem fel, hogy vajon miért nem ébred már fel? Egyre több szavacskát tud
- néni, nini - néni
- ácsi - bácsi
- vava - kutyus
- bum - mondja velem együtt a "bundám kócos, szőrös és a talpaim nagyok, BRUMM" -ját. És már előre formálja a picike száját azt a csöppet.
- ama - még mindig alma
- Mimi - minden kedvenc baba vagy alvósbarát
- bári - bari
- ködi - köldök
- Kukk - mondja és hív kukucskálni. Segít elpakolni. Bármit kérek segít hozni, vinni dolgokat. Még mindig sláger a kakispelus kidobása. Imádja a mesekönyveket, képes akár 10 percig is elnézegetni és ez vonatkozik bármi másra is. Tornyot épít a kockákból. Óvatosan két ujjal egyensúllyozza a többi tetejére. Ha elkészül kiált.
- Ányá - és rámutatt a toronyra és tapsol. Én meg tapsolok vele és ujjongok, hogy "nahát" , "de ügyi vagy", " csodás". 
- Sziá - szia
- Cicá - cica
- Baba
- Csip, csip - és csipcsip csókázunk.
- Csó - és hozza a papucsot.
- Evi (ez az én nevem) - mondja Zoénak 
- Máté - néha egész tisztán. 
- Bárbi - Barbie
- Páci - paci. 
Karikázgat mindenféle újságban és katalógusban, ahogy a tesóitól látta. Mutogat a játékokra és rendületlenül karikáz. Én meg mondom, hogy épp mire mutogat. Többször ismételni kell, mert addig Anyázik amíg nem figyelek. Hmm? Kérdi és ismétlem a szót. Ő meg nézi a számat. Aztán azt mondja "Jó" mintha rendben memorizáltam és egy másik képet kezd el nézegetni.
Már tud árulkodni. Mutat a játékra ami Máté kezében van és mutat az Ő kezére és magyaráz. És rájövök, hogy Máté elvette Tőle a játékot. A nagyok meg kacagják és többször megcsinálják vele, hogy beköpje Őket. Ő meg velük nevet. 
Kopog az ajtón. Pápá és hozza a cípőjét ha menni akar valahová. Szedi össze a táskámat az iszijét és valamelyik Mimit, indulásra készen áll.
Száguldozik a kismotorján a vízilován a járgányán. És rohangál a tologatósjátékaival. Beléjük gyömöszöl egy Mimit, megsimogatja és nekilódul. Boldogan kiált, kapkodja a lábait és repülnek a fürtjei, a táska a karján és valamelyik Mimi. A kerekek zakatolnak a konyha kövén, csattognak a szandálos vagy gumizoknis talpacskák, lötyög a Mimi. Ő meg úszik a boldogságban mi meg Vele, na és persze Mimi is:)




2007. november 1., csütörtök

Mindenkiért






Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellened is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.


Égig érjen a fény, és mi úgy szereténk,
hogy sohase múljon el.
Égig érjen a fény egész életünkön át,
hogy nyithassa két szemét, ki mindig erre várt.


Mindazokért, kik ma egyedül ülnek a járdán,
Kikre család, gyermek, otthon rég nem vár már,
És mindenkiért, aki nem lehet itt,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik nem vették még észre,
Örök bilincs kell minden fegyvert fogó kézre
És mindenkiért, aki nem hiszi ezt,
Mindenkiért egy-egy gyertya égjen.


Demjén Ferenc : Gyertyák

2007. október 29., hétfő

Halloween


Mióta tudom, hogy eredetileg egy kelta ünnepre vezethető vissza, szívesebben faragom a tököket a gyerekekkel. Ők kivájják, megrajzolják, én meg kivágom a szemeket, orrot, és a hegyesfogú szájat :) Mi is elriasztjuk a rossz szellemeket, hogy ne bújjanak a learatott termésbe, a tavaszt váró, nyugvó magokba. :)Esténként meggyújtom benne a gyertyát és a narancssárga fény elárasztja, betakarja a teraszunkat, aranyba, ezüstbe öltözteti az esőcseppeket.
Azért ha itt is elterjed, szívesen kísérem majd Őket és majd együtt gyűjtjük be a csokikat a "trükk vagy fenyegetés" után.:) Talán még én is beöltözöm banyának. Nem esne nehezemre hisz az alapanyag adott :D



Zozi 9 éves


Október 22.-én 9 éves lettél Te drága szemtelen kiskamasz:) 
Olyan nagy lány vagy már, el sem hiszem, hogy már mindent segítség nélkül csinálsz és egyre nagyobb a szád velem, amit néha vigyorogva néha teljesen felháborodva veszek tudomásul. Nagy gyönyörű lányom. Köszi , hogy ekkora segítség vagy, hogy reggelente meglepsz azzal, hogy már felöltözve lapítasz a takaró alatt, amikor megyek ébreszteni. És köszi, hogy ebbe bevonod a Mátét is, így könnyítve meg a reggeli rohanást. Köszi, hogy érted a matekot, mert így nem égetem magam, amikor segíteni kellene és ha mégsem értenéd az Apádat kéred meg helyettem :D Köszi nagyon, hogy amikor Máté kitalálta, hogy meglepiből fürdessétek meg a Napsit, Te megengedted Máténak, hogy Ő csinálja, viszont Te vetted ki a kádból, és raktad rá a pelust és adtad rá a pizsit. Annyira jól esett!!!! És tök jó, hogy ezt egy héten többször is megcsináljátok! Köszönöm a rengeteg puszit, ölelést amit nap mint nap Tőled kapok és ilyenkor kit érdekel, hogy visszabeszélsz nekem? És csak itt árulom el, hogy annak ellenére, hogy ezért kiabálok veled, sokszor szórakoztat és összecsapom a kezemet, azon morfondírozok, hogy Te Jó Ég! Mit fogsz csinálni 8 év múlva? Remélem, hogy ott leszek akkor is és akkor is ennyire fogsz szeretni mint most! :)
Isten éltesen nagyon-nagyon sokáig jó egészségben kiscsillagom!:)


Gondolkodj Egészségesen

Szeptember 29. - én részt vettünk egy családi(as) Napon a Margitszigeten. Leadtunk egy " 1 napom az óviban " rajzott, amit Máté nagy nehézségek, majd viccelődve kommentálva rajzolt meg. Cserébe kapott egy színezős mesekönyvet. A cél az volt, hogy minél több rajz kerüljön leadásra egy adott Oviból és így lehetett sok értékes ajándékot nyerni. Sok ismerőssel baráttal találkoztunk. Minden gyerek boldogan kereste a rajzokkal jelzett állomásokat és vitte véghez a feladatokat. Ebben nagy segítség volt Eszter. Mindent kipróbáltunk, megkóstoltunk. Kétszer vágtak neki a katasztrófavédelem akadálypályájának, mert annyira klassz volt a csúszda. Aztán végig hallgattak egy Kresz előadást, majd gyakorlatban is kipróbálhatták az elektromos kisautókban az igazi táblákkal és lámpákkal felszerelt pályán. Szuper nap volt!:)


Minden évben ( szept8 )

Minden évben elmegyünk a Vajdahunyad várába. Idén Világűr kiállítás volt. Még anno Kindertojás kiállítással kezdtek, aztán lett Esőerdő, majd Tenger élővilága, és most a bolygók. Izgatottan válaszoltunk a kérdésekre és fejtettük meg közösen a feladványokat. Néha bosszankodtam amikor az enyéimet félrelökték más gyerekek és senki nem volt a közelükben akik "megregulázta" volna őket. Viszont büszke voltam, hogy szép nyugodtan kivárták a sorukat. Aztán megnéztünk még egy gyorsulási versenyt a műjégpályán. Ez utóbbi a fiúk érdeklődését kötötte le roppant módon :)





Fülbevalós Napsugár

Szeptember 5.-én merényletet követtem el Napsi ellen. Mert hiába fogadkoztam, hogy minél hamarabb túl esik majd a ceremónián, elfelejtettem. Mire észbe kaptam 17 hónapos lett. Kiválasztottam egy napocskához hasonlító virágot. Az első lövés simán ment. A másodiknál amikor a kozmetikus csaj elugrott beragadt a pisztolyba a fülbevaló és alig bírtuk kiszabadítani a kis fülecskét. Napsi ordított én is majdnem. Aztán újra belőtte, miután meggyőzött, hogy biztos pontosan oda fog menni a kis virágocska. Túl lettünk rajta. A kocsiban hazafelé menet vigyorogva mutatott a fülére és baba nyelvén büszkélkedett az ékszerén.:) Szerencsére semmi baj nem lett a fülecskéjével, nem gyulladt be és ahhoz képest simán tudtam kezelni a lyukacskákat. 


Esti mese


Zoé megágyaz a földre, mindenkinek oszt egy párnát, takarót. Befészkelődnek és várnak. Várják, hogy felkuporodjam az ágyra és elkezdjek mesélni. És néha mind végig hallgatja, olykor valamelyik el kezd fészkelődni, addig addig amíg úgy tűnik, hogy már nem is nekik mesélek hanem magamnak. Ilyenkor összecsapom a könyvet és rájuk kiáltok.
- Vége a mesének!
- Jajj neeeee, figyeltünk!- és visszabújnak a takaró alá és esdekelve néznek rám. Én meg kinyitom a könyvet és olvasom tovább a mesét. És mesélek, mesélek újra csak magamnak, Ők vihognak, birkóznak de nem bánom:)


Augusztus 23

Másnap újra randink volt és szintén nálunk. Zoli gyerekkori barátjáék jöttek el a három gyerekkel. Anno amikor megtudták, hogy bevállaljuk Napsit, teljes egyszerűséggel lehülyéztek minket:) Aztán kiderült, hogy Zsuzsi másodjára ikreket vár:-D Hát így lettek Ők is nagycsaládosok és azóta is röhögve emlegetjük, hogy Isten nem ver bottal. Ám ebben a történetben ez nem is verés, hanem ÁLDÁS:)




Augusztus 22

Fontos dátum. Amíg Zoziék Anyuékkal bevették Őriszentpétert és mindenféle szuper dolgot kipróbáltak és megcsodáltak, bejárva a csodálatos környéket, én babatalit szerveztem a gyerekek és magunk örömére. A gyerekeket nem lehetett egy képre terelni egyszerre de azt hiszem elmondhatom, hogy szuper volt. Hat 17 hónapos totyizott a kertben, 6 strandolt a medencében, 6 baba rágta a főtt kukoricát, 6 gyermek üldözte a macskákat és hatan fordították fel fenekestül az udvart. (jó értelemben) Mi meg azt vettük észre, hogy egyre többet tudunk egymással beszélni, mert a csajok több időt kezdenek engedni nekünk...egy darabig:)


Azért mert szép


Szarvasi naplemente a Körösparton.


Milyen volt?


Milyen volt a Nyár? Meleg, kellemes, vidám, nyugodt, pergős, rövid, hosszú, fárasztó, pihentető...stb. Mert mindet megtapasztaltuk. Szarvas imádni való. És hiszem, hogy a gyerekeim is imádják. Élvezettel vetették magukat a fára és próbálkoztak a magasabb ágakra kapaszkodni, mint itt az Életükben is. Aztán fürödtek a Körösben, homokvárat építettek, komoly tornyokkal. Meglátogattuk kis barátaikat Danit és Gergőt. Amíg a kutyákat és a höriket nyúzták, vigyorogva nosztalgiáztunk az Anyukájukkal egyik legrégebbi barinőmmel. 

Pestre visszaindulván szokásunkhoz híven Békésszentandráson beugrottunk Jancsikájékhoz -aki már igen csak a hetven felé jár-és végighallgattam újra megunhatattlanul gyerekkori történeteimet. Ugy mint:
- Jacsika egy ketto!- biztatva Őt, hogy lépcsőzzön velem. Vagy épp szánkozni hívtam.
- Menjünk!
- Merre?- kérdezte Jancsika, én meg kijelentettem, hogy arra. De, hogy az arra merre volt, sosem mondtam, csak kacagott Jancsika, hisz nekem mindegy volt az arra a lényeg, hogy VELE.
Másik történet amikor megkérdezték, hogy:
- Mit csinál jó Anyád?
- Dodos Ila- Válaszoltam. Azaz Ila (az anya) dolgozik. 
Nehezünkre esett visszaülni az autóba és indulni. Zsebemben a túróskifli receptjével, memorizálva Emike és Jancsika nevető arcát és integető kezét, visszaintegettünk és elbúcsúztunk a nyártól.:)


2007. augusztus 30., csütörtök

Néha


Néha nehéz visszazökkeni a mába. Nehezen veszem tudomásul, hogy vége a nyaralásunknak, hogy vége a nyárnak és Hétfőtől kezdődik minden előlről. Bevallom napok óta tervezgettem naplóm folytatását de valamiért nem tudtam rávenni magam. Csak olvasómódban voltam jelen. Főleg egy napló bejegyzéseit figyeltem ha volt egy szabad percem. :) Nem titok, Ti is tudjátok!:) Ikrek a négyzeten, meg a Jutta. Szerintem az egész Babaszoba értük izgult és miattuk volt lázban! Mivel még most is meg vagyok hatodva itt is külön szeretném megköszönni, hogy az sms-em bekerült a naplójuk hasábjára:)

És mégegyszer nagyon sok szeretettel gratulálok Nekik! Szívből kívánom, hogy csupa ilyen gyönyörűség történjen velük egész Életük folyamán!!!!!:)


2007. augusztus 29. -én megszületett
Kovács Milton (2100 gr. 45 cm)
és Kovács Mózes (1900 gr. 45 cm). 

Isten hozott Benneteket! A legjobb szülőket választottátok magatoknak!:)
Jó egészséget Nektek és legyen csodaszép az Életetek!!!:)

Evelin


2007. augusztus 11., szombat

1 hét nyaralás


Visszatérünk Szarvasra mindenféle okból. Például azért, hogy pihenjünk, szórakozzunk, tegyünk-vegyünk. A gyerekek már most izgalomban vannak startra készen várják az indulást a mamáéknál. Velük fognak jönni, mivel nem férnénk be ennyi cuccal, babakocsival, gyerekekkel egy kocsiba, ráadásul ha az egy szuzuki. :) Hármasban indulunk holnap reggel 5-kor. Yin szomszédolni fog és tesóm veszi kezelésbe a Degukat. A csomaghalom nő, nő és nődögél, mindig kiegészül egy újabb táskával egy újabb "itthon ne felejtsükkel".
Már látom lelki szemeim előtt, ahogy a srácok feltúrják majd a házat a mi gyerekkori játékaink után, nagy sztár a moncsicsi a tapsolós fajta. És látom, ahogy újabb ágakat hódítanak meg a fákon és élvezettel vetik majd magukat a Körösbe.

Holnapra.

" De jó ébredni fehér falak közt
madárszóra,
ahogyan engem máma költött 
a hajnalóra.

Nap néni oly szelíden mosolygott
az ablakra
éji viharnak könnyes emlékét
szárogatva."


2007. augusztus 9., csütörtök

Mátéról is

Hogy mit csinált Máté amíg Zoé táborozott? Anyu elvitte hétvégére magához. Aztán csatlakozott hozzájuk az én Keresztmamám, Kami a legkisebb unokájával, Fatival. Így a két testvér a két unokatesó körül ugrált. Elmentek játszótérre. Főztek parapicsomos ( ahogy Máté mondja:-D) húsgombócot, húslevest, rántott húsit, tejbegrízt, sütöttek palacsintát, mert, hogy ez volt a kívánságlista. Aztán meglátogatták családunk legidősebb tagját, akit csak Kláridédinek hívunk. Másnap moziba mentek és megnézték a hőn áhított Shrek3-at. Ami a felnőtteknek nem, viszont a gyerekeknek naaagyon tetszett. 
- Micsodaaaa? Neked nem tetszett Mama? - képedt el Máté és talán próbálta megérteni Mamuszt, (ahogy Ő hívja) aki nem volt elájulva Shrek harmadik filmjében nyújtott alakításáért.


2007. augusztus 8., szerda

Napsitudomány 16 hónaposan

Túl vagyunk a 15 hónapos oltáson. Szinte alig sírt és szerencsére egy hét után sem lett lázas. Íme a tudománya:

Hámmá - Hami, azaz éhes
Ámá - alma palócosan:)
Erőltettetten nevett amikor a többiek is és körbenéz, hogy milyen vicces
- Ügyes vagy! - dícséretre mindent eldob a kezéből ha éppen van benne valami és gyorsan megtapsolja magát
Öleli a szaros pelust úgy viszi a szemétbe
Behozza a cipőjét kérésre és kérés nélkül is. Naponta többször is cípőt kell cserélnünk, mert kéri.
Felveszi és összepakolja a ceruzákat felszolításra, olykor magától
Ühmm, ühmm-igen
Ne-nem
Háni - telefon, haló
áintá - palinta
Vizet iszik. Iszi - bármilyen folyadék
Ha Leül valaki enni, rögtön eszik Ő is. Mutogat, hogy miből kér, kóstolgat. Beleül a székébe és igazgatja az övet, próbálja becsatolni magát. Mindent jóízűen megeszik. Szopizik. Ettől függetlenül próbálkoztunk a tápszerrel, nem kelllett neki. A tej sem. Most már időnként megiszik egy kicsit de csakis bögréből. Vagy amit a nagyapja csinál neki amarantból.
Dobja a labdát
Mászik....mindenhova
Szeret gyurmázni, firkálni.
Reggel fogja a rácsot-fel kell tenni a lépcsőre addig semmi mást nem lehet csinálni
Berohan Zoziékhoz reggel
Ha wc-én voltam megy utána a mosdóhoz, onnan a törölközőhöz
Cici-mondja és jön szopizni
Kkkkkakkkkkaaaa- mindig szól ha pisilt vagy kakilt
Gyeje-gyere
Baba, Mama, Papa, Apppaaa
sír ha nem lát
Nem bratyizik idegenekkel, viszont átintegett Margitnéninek és puszit dob
Néha olyan hangot add ki mint a sípolos játékok
Kisindiánozik
tá-tá - pápá
Yiiiiin kiabál a macsek után. És nyekereg neki amikor simogatja Yiiiin jááájjjjj Yiiiiin és Yin tűr.
Sziá
Ánnyáááá
Pancsi kérdésre indul a fürdőszobába
Amikor mosom az arcát hangot ad ki, mint amikor indiánozunk Kijössz? Kérdezem. NEM mondja tisztán és hempereg a vízben mint egy kisfóka. Háp- és el kell énekelnem a kiskacsa fürdiket.
Minden cipőbe belebújik, lépeget bennük, kedvence a fehér magassarkú, hegyesorrúm. Ha megyünk valahova mindig ezt hozza, hogy vegyem fel. Karjára vesz táskákat, kosarakat, bármit aminek füle van és pápázik, puszit dob és elindul valahova valami fontos dolog után.