2007. május 30., szerda

Gyereknap

Anyu küldött nekem egy továbbküldős zenés e-mail-t, szebbnél szebb babás képekkel. Csak úgy küldte de pár nappal később tudtam csak megnézni. Cserháti Zsuzsa énekel, gondolom tudjátok melyik dalról van szó. Ha most egymás után több dalszöveget is beraktam, úgy éreztem ennek is itt a helye. Ezt küldöm az én picurkáimnak és köszönök Nekik mindent! A Mosolyukat, türelmüket, szeretetüket!:)
Nagyon szeretlek Benneteket drágaságaim!!!!:)

Cserháti Zsuzsa : Édes Kisfiam

Itt vagy velem, mint egy új remény
Az éjszakát felváltja a fény
Csak egy perce élsz, nézlek boldogan
Úgy vártam rád, édes kisfiam

A régi vágy újra szárnyra kél
Míg dalt susog kinn az esti szél
Minden bánatom eltűnt nyomtalan
Mosolyogj rám, édes kisfiam

Egy rózsakert hinti árnyait
Nincs fontosabb, mint az álmaid
Még egy szót se tudsz, mégis annyian
Hisznek neked, édes kisfiam

Tudom, mindenütt így van ez a nagyvilágon, ha egy kisgyerek megszületik. Mert a kisgyerek egyszer felnő, s talán sikerül, hogy a könnyeket nevetéssé, a gyűlöletet szeretetté, és az ellenségeket barátokká változtassa.

Ezt érzem én, ahogy nézek rád:
Más lesz a Föld, más lesz a világ
Sírnod sose kell, élsz majd gondtalan
Boldog leszel, édes kisfiam
Sírnod sose kell, élsz majd gondtalan
Boldog leszel, édes kisfiam

Tánc

Táncvizsgája volt Zozinak. Mindenképpen fontos esemény és Ők még bizonyítványt is kapnak belőle, így még fontosabb számára. Ugyanott volt a vizsga, ahol az ovi szülinapja. Egymás után léptek fel a táncosok. Komoly arccal vonultak ki a színpadra énekeltek és profi módon adták elő a Tavaszhívogató összeállításukat. Hogy hányast kapott? Nem tudom. Viszont ezt a bejegyzést találtam az üzenőjében egyik nap amikor büszkén a kezembe nyomta Zoé:
"A táncvizsgán kiemelkedő munkájáért dicséretben részesítem!"
Gondolom nem lehet olyan rossz az a jegy....:-D

30 éves az óvink

Megkapták a nagy művelődési házunkat és nagyszabású ünnepséget rendeztek számunkra a mostani ovisok. Akár én is járhattam volna ide de én egész más hova jártam. Viszont sok szülő ült a nézőtéren akik ide jártak és most az Ő kis picurkájuk koptatják az ovi folyosóját, udvarát.
Minden csoport külön műsorszámmal készült. Ültünk az elsötétített nézőtéren és csodát láttunk. Minden csoport nagyon ügyes volt. Sosem fogom elfelejteni a Méhecske csoport Nagytakarítás a napnál című meseelőadásukat. Szilvi barátnőm kislánya csibeként szerepelt benne. Feledhetetlen, amikor a mesélőkislány mondta, mondta és az egyik "kacsa" rászólt:
- Várjál már mesélő, hát még oda sem értünk! - A mesélő várt, mi nevettünk a kamerák 2 pozícióból vették az összes mozdulatot, mivel a tévések is kint voltak a nagy eseményen. Nem minden nap lesz egy ovi 30 éves:)
Nekem természetesen Mátéék katicacsoportja tetszett a legjobban. Először elénekelték az "Egyszer egy hétpettyes Katicabogárkát", majd Katicajelmezben táncoltak nekünk a Neoton Família Katicabogárka nótájára. Fergeteges sikerük volt, zúgott a nézőtér, dübörgött a szívem, Ők meg komoly arccal figuráztak sapkát emeltek, meneteltek, integettek és sosem tévesztették el :)

Neoton Família : Katicabogárka

Nyár végén egy hétfő délután mentem Óbudán,
a sarkon túl, a másik oldalon nincs már forgalom.
A külváros hipp-hopp véget ért, talán épp a kedvemért .

Így történt, az utca szegletén a fűre ültem én,
egy lágy szellő éppen arra járt, kócosnak talált.
Mellettem, a fűszál tűhegyén startolt egy pöttyös kislegény.

Katicabogárka, katicabogárka,
odanézz mennyi minden él és gyönyörű szép!
Katicabogárka, katicabogárka,
viruló százszorszéppel vár a zöldellő rét.
Picike pöttyös angyal, utolér majd e dallam,
szállj el, szállj el, szállj el katicabogár!

Nyár végén egy hétfő délután untam Óbudát,
így történt, az utca szegletén a fűre ültem én.
Mellettem, a fűszál tűhegyén startolt egy pöttyös kislegény.

Katicabogárka, katicabogárka,
odanézz mennyi minden él és gyönyörű szép!
Katicabogárka, katicabogárka,
viruló százszorszéppel vár a zöldellő rét.
Picike pöttyös angyal, utolér majd e dallam,
szállj el, szállj el, szállj el katicabogár!

Katicabogárka, katicabogárka...stb

Anyáknapja Zozimódra

Zoziéknál idén sem volt műsor. Megint egyedül kellett csak nekem előadnia. Éneket tanult, verset mondott, ajándékot készített. Máté tátott szájjal hallgatta tündérhangú nővérét, én a könnyeimmel hadakoztam.
Köszönöm Zozikám, hogy második éve lepsz meg anyáknapján:)

2007. május 29., kedd

Anyáknapja, április 27

- Anya, ugye eljösz az Anyáknapjára?
- Persze! - feletem Máténak.
-Nagyon titok, hogy mi lesz majd. És az is, hogy mit kapsz, úgyhogy ne is kérdezz, nem mondhatom el.
-Rendben - feleltem és mosolyogtam.
Örömmel cseréltem le a játszós cuccomat elmenősünnepélyesre és boldog voltam, amikor a szomszéd Margitnéni átkiabált, miközben tipegtem magassarkú cipőmben, lyukakat ásva a földbe:
- A büdös életbe de csinos vagy! Elmehetnél manökennek! :D

A műsor mint mindig most is nagyon jó volt. Kíváncsian vártam, hogy felgördüljön a függöny, mivel tavaly lemaradtunk az ünnepségről. Máté akkor volt Bárányhimlős. Természetesen már az elején könnyes lett a szemem, amikor felcsendült Ákos száma - Oroszlánkirály - :

Szívem vigyáz Rád

Ne sírj most kedves, csak nyugodj meg,
A kezem fogd, szorítsd meg!
Megóvlak én téged minden bajtól,
Lásd, itt vagyok, ne sírj már!

Kicsi vagy még, de erőd van,
biztonságban vagy itt a karomban!
A kapocs köztünk törhetetlen,
Lásd, itt vagyok, ó, ne sírj!

A szívem vigyáz Rád!
A szívem vigyáz Rád!
Mostantól és mindörökké már...
A szívem vigyáz Rád,
hisz mindegy, ki mit mond!
A szívem vigyáz Rád!
Mindig...mindig.

Aztán minden gyerkőc kapott pár sort, énekeltek, szavaltak. Halmozott könnyáramlatban ültem. Máté Nyuszika volt Orsikával:
- Hová mész te kisnyulacska?- énekelte csengőhangon a Fiam.
- Ingyom-bimgyom tár.... és kacagtak. És mi is. Gergő kiabált amikor észrevette apukáját:
- Szia Apa, szia Apa! - Aztán Enikő kiabált ki az Anyukájának:
- Anya oda adtad Szabinának az én kinőtt ruhámat?- Aztán:
- Ágika Te jössz - nógatja Ágikát egy kislány.
- Nem, még nem Ő jön - feleli Neki egy kisfiú. Mi meg kacagunk, sírunk, boldogok vagyunk. Örülünk a rózsának, a saját készítésű préselt virágnak, amit bekereteztek és a jókívánságvirágnak:
" Azt kívánom Neked, hogy minden Álmod valóra váljon Anyukám"
Hazafelé dúdolok magamban:
"A szívem vigyáz Rád! Mindig...mindig. " 
Boldog vagyok és mosolyogva néztem a három gyerekemet.:)

2007. május 20., vasárnap

Jázmin

Jázmin az Öcsém és a Patri elsőszülött gyermeke, az én unokahúgom, leendő Keresztlányom, a gyerekeim Édesunokatestvére. Mellettünk laknak. Igen szorosan, mivel ikerházunk van. Így minden nap találkozunk. Mindennap játszanak a gyerekek egymással. Főleg Napsi és Ő. Csak 5 hónap van köztük. Egymást lesik és különböző érdekes fortélyokra tanítják meg egymást. Néha mindkettő kiosztja egymást. Próbálják erejüket, rajtunk és egymáson. Néha elcsodálkoznak egymás reakcióján. Mi meg rajtuk. És találgatunk, hogy amikor behajolnak egymás arcába és mélyen egymás szemébe néznek, hablatyolnak valamit, bólintanak hozzá, hogy vajon most megértették egymást? Beszélgettek? És miről? Ilyenkor Patrival megállapítjuk, hogy biztos értik egymást, mert miért csinálnák ezt ha nem? Elgondolkozhatunk rajta, hogy vajon rajtunk röhögnek? Mert nem tudom Patri Te észre vetted-e de időnként összenéznek egy-egy kijelentésünk után :D
Viszont van egy megdönthetetlen bizonyítékunk arra, hogy tudják, érzik, értik mi történik a másikkal. Jázmin megkapta a 18 hónapos oltását. Amikor Napsi meghallotta az autójuk hangját, hogy begördült az udvarba, felpattant és a kettőnket elválasztó kiskapuhoz rohant, onnan kurjongatott át hozzájuk. Alig bírta kivárni, hogy nyíljon a kapu. Elkapta Jázmint ölelte és puszikkal halmozta el. Jázmin pedig szó nélkül tűrte és mint a Tyúkanyó a csibéinek Napsira kotyogott. Mi meg álltunk döbbenten, mert ilyen még egyszer sem történt. Apró simik, mellé lehelt, olykor célba talált puszik előfordultak. Napsi tudta mi történt Jázminnal. Tudta, mert Jázmin "elmondta" esetleg megüzente Neki. Jázmin pedig tudta, hogy mi volt ez a "kirohanás" Napsi részéről:)
Elnézem olykor a vérem és másodvérem játékát. Mert igenis játszanak. Nem egymás mellett, hanem egymással. Egyik kukucskál a másiknak, a másik meg vár türelmesen és kacag. Aztán cserélnek.
Nézem Őket a két imádni való kis picurkát, és....nincs és, ennyi. :)

2007. május 17., csütörtök

Szösszenetek Mátétól

- Szia kisbabaember.:)

- Mindjárt leesik az eső lába. :)

Zoé énekel, miközben én kenyeret vajazok:
- " Kenyúú filen " (:))
Máté félrehallása ugyanabban a ritmusban és dallamban.
- " Kennyed szépen " :-D

-Anya, ha nagy leszek veszek magamnak egy kocsit. Egy nagyon gyors kocsit. Egy Porsche-t. És majd azzal viszlek el Téged dolgozni.
- Kisfiam, amikor Neked Porsche-d lesz, valószínűleg nem engem akarsz majd dolgozni vinni.
- De Anya, Téged foglak. :)

Napsi adatok

Napsi 1 évesen 9850g és 74 centike. 74 centikével rohangál mindenhová. 9850 grammocskát cipelek ha felveszem, meg persze a rucija súlyát. Lamentál ha nem tetszik Neki valami. Nem hagyja magát eltántorítani a céljától. Lefekszik a földre ha nem tetszik neki valami és csapkod a lábával. És csodálkozom, mert én még ilyet nem láttam:) Nem, hisz Zoé és Máté sem csinált ilyet. Egyikük sem verte ki a kanalat a kezemből ha jól laktak, csak becsukták a szájukat. Nem úgy Napsi. Azóta már megtanult fejet rázni. Előre is és oldalra is, így erősíti az igent és a nemet. 3 kanállal eszünk egyszerre. Kettő az Ő és egy az én kezemben. És kanalaz Ő is a szájába. Nagyon önálló. Kimegy a kertbe, beül a homokozóba. Molyol, majd visszajön a szobába, megnézi mi újság. Aztán visszamegy. Elsétál a kerítésig kurjongat az utcának, a házaknak a szomszéd kutyusoknak. Leül, bambul, hallom ahogy motyog, miközben tépkedi a füvet. Aztán felpattan és más elfoglaltságot keres. A ceruzát rendesen ceruzafogással fogja, addig görgeti ujjai között, amíg be nem áll szépen rendesen. Ilyenkor baromi elégedett. Felmászik a székre, leül a kisasztalhoz és firkál, kódolt üzeneteket gyárt magának, nekem, nekünk, amit talán majd egyszer a jövőben megfejt nekünk:)
Pont egy éves:)

2007. május 11., péntek

Húsvét

A kertbe lopózott be a nyuszi észrevétlenül de megtaláltak mindent amit elrejtett. Segítségül neveket írt és óvodai jelet rajzolt, hogy ne legyen vita:)

Még mindig Máté

Este van, fürdetés. Nevetgélnek, jár a kis szájuk. Én bent ülök a ricsajban, nézem Őket, hallgatom a szövegelést a nevetést. Velük nevetek, dorgálok, visszadobok, feltörlök, mérgelődök, hallgatok és hallgatok és hallgatok és csak nézem Őket.
- Anya megvannak a focilabdáim. - Mondja Máté komoly hangon, miközben gőzerővel mossa magát.
- Igen? -csodálkozom.
- És hol vannak?
- Hát a kukimban, nézd! - És felkacag Zoé, én röhögök, Máté is, Napsi csatlakozik, velünk örül. Alig bírom megkérdezni:
- Ezt ki mondta?
- Hát az Előd! - Na ezek után felvilágosítás? " Tudod kisfiam a focilabdáid"....na neeeee :D És még csak 5 évesek:)

Interet

Amióta Napsinak annyi minden dolga van, sokkal kevesebb időm jut mindenre. Egyszerűen nem tudja elviselni ha leülök a gép elé. Ordít, rángatja a gatyámat addig amíg fel nem állok. Ilyenkor boldog, rohan kifelé a "dolgozóból" és várja, hogy kövessem. Ha nagy ritkán mégis sikerül leülnöm, akkor Máté vagy Zoé várnak a sorukra. Ez most egy Mátés történet:
- Anya számítógépezhetek? - és leül mellém.
- Igen mindjárt, megnézek valamit.
- Juhéééé!!!! Szeretlek Anya!!!
- Én is szeretlek. - Eltelik fél perc.
- Anya csak egy kicsit fogsz?
- Igen. Maradj picit csendben, mert akkor hamarabb végzek.
-Jó, szeretlek.
- Én is szeretlek. -Eltelik megint egy kis idő, Máté fészkelődik.
- Anya még mindig szeretlek. Akkor is ha sokat számítógépezel. - Magyarul, állj már fel és menj már innen, mert én is szeretnék nyomkodni :D
Amikor együtt nyomkodnak

Április 3

Napsilinkó - ahogy a srácok nevezik - 1 éves lett. 1 éves nagylány.
Figyeld az ujjam, mutatom EGY

Még mindig szopizik, nagy ritkán alszik végig egy éjszakát, lelkesen fedezi fel a Világot. Szalad az Apukája és a tesoi elé ha hazajönnek és vigyorogva veszi tudomásul a puszikat amikor elmennek itthonról. A teraszajtó üvegén keresztül nézi Őket és hangosan kurjongat és integet.:) Szereti Őket, mi is Őt:)

Születésnap

Mátékám még március 10.-én 5 éves lett.
-Most már nagyfiú vagyok? - kérdezte. - Nagy. - válaszoltam de gondolatban hozzá tettem. Mihez képest? Ahoz, hogy ne mászkáljon éjszaka, ahoz igen, ahoz képest milyen indurka volt, igen, Napsihoz képest, igen. Zozihoz képest, nem, ahoz, hogy ne ijedjen meg éjszaka és ne mászkáljon, nem és még sorolhatnám.:)
Az ünnepség nem volt igazi, nem ugy történt ahogy szerettem volna de remélem boldog volt. Csodálkozva nézte a tortáját, amit anyu cipelt hozzánk, miután reggel elköszönt és felpakolva elindult haza. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve tortát vett és a sok cuccal és a tortával visszabaktatott hozzánk. :) Igazából nem is tudom miért lepődtem meg, hisz mindig okoz megelepetéseket.
Azt hiszem Máté többször megkérdezte, hogy az az Ő tortája-e, majd kérdezte, hogy hol vannak az ajándékok?:)