2007. július 2., hétfő

Öcsém kontra Jázmin

Az Öcsém vigyázott Jázminra. Öltöztette, készültek ki az udvarra. Tesóm leült, ölébe vette eddigi egy szem lányát és el kezdte ráadni a cipőt.
- Dugd bele a lábad.
- Nem!
- De, de!
- Nem!
- De kicsim, mert csak így tudunk kimenni a kertbe- és húzta a cípőt felfelé.
- Nem, nem!- mondta rendületlenül Jázmin.
- De, de. - felete az Apja.
- Nem!
- De, mert akkor nem megyünk ki. - és tortnáztak, gyömöszöltek míg végre sikerült. Mind ketten örömmel mentek ki a kertbe. Jázmin rögtön a kapuhoz szaladt, hogy átjöjjön hozzánk. Nyitottam a kaput, lenéztem Jázminra az Édesre és a picike "kacsalábára".
- Te, kacsalábon van a cípője. - Tesom felröhögött. Minden "Nem" új értelmet kapott. Nem "nem veszem fel a cípőt", hanem "nem, nem jól adod Apukám!:-D

1 megjegyzés:

Ewe írta...

2. Anonymous2007.08.07. 13:39
Csodaszép kislány… szinte már tökéletes. Gratulálok a szülőknek Geni
1. Anonymous2007.07.03. 14:48
:) Néha érdemes odafigyelni , mit is akarnak közölni.:) Pedig hányszor elmondta a drágám.:) Puszi: Andika