2007. november 3., szombat

19 hónapos


Bizony, bizony, pont ma. Tellnek a napok. Nosztalgiázva válogattam a ruháit, mosolyogva képzeltem bele a pici lábait, kezecskéit az 56-os rugikba. 18 hónapos adatok alapján, 81centisen 16 fogacska tulajdonosa. A 18 hónapos oltásnál sírt keservesen és nagyon lázas lett estére. Reggel még hányt is de azon kívül, hogy bágyadt volt, nem volt semmi baja. Máté csak magas lázzal küszködött anno, Zoé még azzal sem. Most már 12 kicsi kiló amit hipp-hopp könnyedén fel tudok emelni a levegőbe amikor a "gyí te paci gyí te ló" végén hangosan kiálltom, hogy "hóhahóóóóó". Éjjel pedig ólom súlyként nehezedik a 12 kilócska a válamra és botladozva viszem a mi ágyunkba. Mert még szopizik, mindig és ha teheti mindenhol. Nem alussza át az éjszakákat, bár itt kell megjegyeznem, hogy Október 11.-én reggel fél ötig aludt egyhuzamban. Ez nagyon jól esett nekem és még én sem ébredtem fel, hogy vajon miért nem ébred már fel? Egyre több szavacskát tud
- néni, nini - néni
- ácsi - bácsi
- vava - kutyus
- bum - mondja velem együtt a "bundám kócos, szőrös és a talpaim nagyok, BRUMM" -ját. És már előre formálja a picike száját azt a csöppet.
- ama - még mindig alma
- Mimi - minden kedvenc baba vagy alvósbarát
- bári - bari
- ködi - köldök
- Kukk - mondja és hív kukucskálni. Segít elpakolni. Bármit kérek segít hozni, vinni dolgokat. Még mindig sláger a kakispelus kidobása. Imádja a mesekönyveket, képes akár 10 percig is elnézegetni és ez vonatkozik bármi másra is. Tornyot épít a kockákból. Óvatosan két ujjal egyensúllyozza a többi tetejére. Ha elkészül kiált.
- Ányá - és rámutatt a toronyra és tapsol. Én meg tapsolok vele és ujjongok, hogy "nahát" , "de ügyi vagy", " csodás". 
- Sziá - szia
- Cicá - cica
- Baba
- Csip, csip - és csipcsip csókázunk.
- Csó - és hozza a papucsot.
- Evi (ez az én nevem) - mondja Zoénak 
- Máté - néha egész tisztán. 
- Bárbi - Barbie
- Páci - paci. 
Karikázgat mindenféle újságban és katalógusban, ahogy a tesóitól látta. Mutogat a játékokra és rendületlenül karikáz. Én meg mondom, hogy épp mire mutogat. Többször ismételni kell, mert addig Anyázik amíg nem figyelek. Hmm? Kérdi és ismétlem a szót. Ő meg nézi a számat. Aztán azt mondja "Jó" mintha rendben memorizáltam és egy másik képet kezd el nézegetni.
Már tud árulkodni. Mutat a játékra ami Máté kezében van és mutat az Ő kezére és magyaráz. És rájövök, hogy Máté elvette Tőle a játékot. A nagyok meg kacagják és többször megcsinálják vele, hogy beköpje Őket. Ő meg velük nevet. 
Kopog az ajtón. Pápá és hozza a cípőjét ha menni akar valahová. Szedi össze a táskámat az iszijét és valamelyik Mimit, indulásra készen áll.
Száguldozik a kismotorján a vízilován a járgányán. És rohangál a tologatósjátékaival. Beléjük gyömöszöl egy Mimit, megsimogatja és nekilódul. Boldogan kiált, kapkodja a lábait és repülnek a fürtjei, a táska a karján és valamelyik Mimi. A kerekek zakatolnak a konyha kövén, csattognak a szandálos vagy gumizoknis talpacskák, lötyög a Mimi. Ő meg úszik a boldogságban mi meg Vele, na és persze Mimi is:)




1 megjegyzés:

Ewe írta...

2. Anonymous2007.11.07. 18:06
Jó nagy dumás a csajszi ;) :d :d de nekem van még egy remek ötletem ;) :d tudod én is n:d :d ( ezt így mondom ) és a Dani füzetébe,ellenőrzőjébe is sikerült tele írni ( még szerencse,hogy az osztályfönöke nagyon szeret ;) így nem kapott semmit sem érte ;) ) Millió puszi Dzsenike
1. Anonymous2007.11.03. 12:40
Nem hiszem el... most drukkoltam Nektek, hogy bárcsak minden rendbe lenne Veletek... Isten éltesse a kis dumást! Napsit sem tagadhatod le :) Egyszer üljünk be egy kávéra, így nekem a második előtt és mesélj arról, hogy lehet, hogy egy gyereke az anyjára hasonlítson... még ilyet ??? Annám bölcsis, már egy hónapja, én pedig a gályarabok számát gyarapítom, emberi számítás szerint még két évig, aztán babáznék még egyet... máris hiányzik egy baba, ugyanis Anna kikéri Magának, Ő kislány! Szóval időm semmi, de boldogságom annál több... Sok-sok puszi, Anna és Gabi