2008. június 27., péntek

Dórika szülinapja június 20

Szilvi barátosném legkisebb lánya lett 7 éves. Bizony ősszel iskolába megy most már a legkisebbje is a másik két naggyal. Viszont ezt a szülinapot fergeteges bulival ünnepeltük meg. Az idő nekünk kedvezett így a kert lett a buli központja.
Lehetett fürdeni az óriási medencében, persze szülői felügyelet mellett. Lengtek a hinták, sültek a homoksütik, suhant a labda a füvőn. Vizicsúszdáztak számot húzva szép sorbanállás mellett. Szólt a zene, táncoltak a fiatalok. Finomakat ettünk, jókat ittunk. Mi felnőttek hideg italokat kortyolva húzodtunk a napernyők alatt. Isteni tortát ettünk a Hilton cukrászdájából, levezetésképpen vékonyra szeletelt mézédes görögdinnyét majszoltunk, csurgattunk a kezünkre. :)

A kép a medence előtti papucskavalkád, melyet Hanna naplójának a képe ihletett :)




Zoé Évzárója

Harmadik éve írhatom teljes büszkeséggel a szívemben, hogy Zoé a mi kis Zozink ismét kitűnő lett. Repesett a szívem amikor megint meghallottam, ahogy a hangszórókból kikürtölik az iskolának, a lakótelepnek a Világnak Zoé nevét:) 
- Hallottad Anya? - kérdezte később futólag az osztályteremben Zozkám, ahogy elhaladtam a padja előtt.
- Hallottam - és puszit nyomtam az arcára. Később azon gondolkoztam, majd a hazafelé vezető úton el is mondtam Zoénak, hogy nagyon büszke vagyok rá de ha valamikor mégis nem lesz kitűnő mi akkor is nagyon szeretni fogjuk és akkor is nagyon büszkék leszünk rá!:)


Május 28 Évzáró és Ballagás

Idén ballagással egybe kötve folyt az Évzáró. Sokat énekeltek, táncoltak, mesejátékot adtak elő. Csukás István Sün Balázs -át. Máté volt Sün Demeter. Négyen ballagtak el a Katicacsoportból. Négy pindurka. Megható volt, ahogy a többiek búcsúzkodtak társaiktól és együtt énekelték, hogy:

Három egész napon át
Bújtam erdő vadonát,
Gomba-mezőt, szikla-tetőt bejártam.
Három egész napon át
Faragtam egy furulyát,
Vadrózsából tündérsípot csináltam.

Búcsúzóul szaporán
Megfújom a furulyám,
Elmegyek én árkon-bokron,sövényen.
Árkon át és bokron át
Elhagyom az óvodát,
Tanulok az iskolában serényen.

Nekünk még van egy évünk és ha most ennyire meghatódtam hát mi lesz jövőre?


Május 25 gyereknap

Lassan tartozásaim végére érek és most már írhatom a mindennapjaink történéseit.
De most még a gyereknapról. A Művészetek Palotájához mentünk. Nagyon szuper programok voltak, rengeteg kézműves foglalkozással, akadályversennyel. Ki sem tudtunk próbálni mindent, amit egy kicsit sajnáltam is de majd minden évben mást csinálunk :) Kaptunk finom hűtött zacskós vizet, ettünk perecet. Zoé hieroglifákkal leírta a nevét, majd régészkedtek is. Készíthettek volna pajzsot, sisakot, dárdát de az én gyermekeim csak csöndes megfigyelőként vettek részt az alkotásban. Ezen kívül óriás kirakóztak, hidakat rakhattak volna sorba a kis makett Duna fölé. Őket jobban érdekelte a trambulin és majd egy órás sorban állás után boldogan visítva szaltózott Zoé és próbálkozott Máté. Aztán egy nagyot sétáltunk, bementünk a labirintusba, ahol Máté 10 másodperc alatt " elveszett " de kitalált hamar a bejárathoz sírva, ahol én vártam aggódva. Aztán még felmentünk a kilátóba, gyönyörködtünk egy kicsit, aztán hazajöttünk tök fáradtan. :) 
Jövőre is megyünk! :)

2008 04 29 tartozások pótlása Anyáknapja

Zozi 3 éve itthon köszönt a verssel és az ajándékkal amit az iskolában tanultak és készítettek. Máténál még mindig nagy ünnepély van anyák napján. Édes kisfiam olyan ügyesen mondta a verset, közben majdnem elsírta magát. Láttam nagyon keres valakit, azt hittem nem vett észre. Utána tudtam meg, hogy az Anyukámat kereste, mert elfelejtettem Neki elmondani az ünnepség előtt, hogy nem tud jönni. Nagyon sajnáltam és közben boldog is voltam, hogy ennyire hiányzik Neki a Mama. :) Olyan szép műsort csináltak megint és olyan jó volt:) 


2008. június 26., csütörtök

2008 04 22 tartozások pótlása Szokolya az ovival

Szokolyára kirándultunk a Katica csoporttal. Nagyon jó ötlet volt megalkotni a Kacár tanyát, ugyanis ide látogattunk el. Olyan mint egy hatalmas gazdaság. Láttunk állatokat és mindenféle mesterséggel ismerkedhettünk meg. A mi csoportunk a kenyérsütésre jelentkezett be. Nem szoktam egy mondatos naplóbejegyzéseket írni de most kivételt teszek, mert csak így tudom igazán bemutatni miről is volt szó.

Először is a gyerekek megcsinálták a kovászt, majd bedagasztották a kenyeret. 6 fős csoportokban , kis köténnyel a derekukon láttak munkához. :)


A kenyér formába került, gondos gyerekszemek kíséretében, majd szépen kelni hagytuk.


Amíg a kenyér kelt, kipróbáltuk a gólyalábat és sétáltunk a gazdaságban, ahol megnéztük az állatokat. Voltak barik, lovak, nyuszik, malacok, cicák és kutyák. A fűben még egy gyönyörű levelibékát is találtunk.

A gólyalábazásról rakok be képet. :)


Közben a kenyér kemencébe került egy óriási sütőlapát segítségével és szépen elkezdett sülni a hamuban.


Mi addig tettünk egy kört a lovaskocsival és gyönyörködhettünk a gyönyörűséges panorámában. Tényleg csodálatos volt, nem győztük kattogtatni a fényképezőgépeket. :) Megnéztük a múzeumokat, ahol különböző gazdaságban használatos tárgy volt kiállítva.


Az égen csúnya felhők kezdtek gyülekezni és mi csak reménykedtünk, hogy nem kap el minket a zivatar. 
A kenyereket eközben kiszedegették és vízzel bekenték a tetejét.


Apró gyerekkezek hordták a két kezük gyümölcsét a "táborhelyünkre".



Majd mindenki kapott a saját keze munkájából és jó ízűen falatozni kezdtünk. Szerintem ennyi kenyeret magában, egyik gyerek sem evett mint akkor. A kenyér Isteni volt! Meleg, foszlós és ropogott ahol kell. Kenyér rágcsálás közben még futottak pár kört, kergettek birkákat, nézték a bocikat. A felhők gyűltek, megérkezett a következő csoport, így szépen kisétáltunk a buszhoz. Óvatosan lépkedtünk a sáros talajon, most nem takartam el mint befelé jövet :) Az idő kegyes volt hozzánk. Mikor elindultunk, akkor kezdett el esni az eső. Sajnáltuk a másik csoportot. A busz út hazafelé gyorsabb volt mint odafelé. Engem kissé zavart, hogy a kanyargós úton a sofőr egyfolytában telefonálgatott és amikor szóvá tettem a többi szülőnek kiderült, hogy nem voltam ezzel egyedül. A busz suhant az eső esett, mellettünk patak rohant kanyarogva a sofőr csak telefonált. Egészen addig amíg le nem fényképeztem :D Érdekes innentől kezdve nem volt több telefon. 
Jó volt a Kacár tanya, mindenkinek szeretettel ajánlom. Itt lehet utána nézni:

http://www.kacar.hu/




Vihar

Tegnapelőtt akkora vihar volt nálunk, hogy a két nagyon erős, kerti fa fotelunkat lerepítette a szél a teraszról. Röpködött minden. Már a medencét sem tudtuk letakarni. Aztán valamiért mindig ki kellett szaladni. Észrevettük, hogy fogyatkoznak az úszógumik, így Zolival kimentünk, Ő egy oldalassal, törölközővel a derekán beleugrott a medencébe. Kiadta az úszógumikat én meg próbáltam bemenni velük de akkora szél volt, hogy alig bírtam menni. Közben az eső is elkezdett esni sőt már jeget vert rám a szél. Máté rögtön kiszúrta, hogy nincs meg a pókemberes úszógumija, keserves sírásba kezdett. Napsi nagyon félt kiabált, hogy.
- Fúj a szél, fúj a szél. - nyugtatgattuk, hogy semmi baj, gondolom a nagy rohanástól ijedt meg. Aztán feltűnt, hogy Zoli nincs meg. Örült pánikba estem. Kirohantam hátra, aztán előre sehol. Felszaladtam a Zozi szobájába, onnan kémleltem a terepet. Ekkor vettem észre, hogy pókemberes úszógumink nem ment világgá a medence mellett pihen. Aztán bejött Zoli, aki elmondta, hogy nem jött utánam amikor kiadta az úszógumikat, mert ugye elkezdett esni a jég és próbált a medence széle alá bekuporodni, nem sok sikerrel. Egy jégdarab fejbe vágta, púp is lett rögtön. Én annyira fáztam, hogy beálltam a forró zuhany alá. Közben elcsendesedett a szél, az eső. Máté a kis tenyerén hozta mutatni a babszem nagyságú jégdarabot. Utána meg csak csodálkoztunk, hogy bent a belvárosban nem volt ilyen vihar és Erzsébeten is csak a szél fújt. 

A kép a vihar előtt készült. Talán jól látszik, hogy mennyire fekete az ég. Ez után kezdett fújni a szél, majd pörögtek az események.


2008 04 04 tartozások pótlása Napsi balesete

Bizony. Édes picurka kislányunk az esernyőre csukható babakocsijában játszott én mellette kb. egy méterre. Egyszer csak felállt benne és hasra vágódott. Lassú voltam, nem tudtam elkapni. Láttam, hogy dől a kocsi, láttam a becsapódást de segíteni nem tudtam :( Felkaptam, láttam vérzik a kis álla. Odanyúltam és a kezem beleszaladt a sebbe. Rohantam a fürdőbe, mostam az állát. Közben Zoliért kiáltottam aki pont egész véletlenül otthon volt. Ő tök nyugisan "semmi pánik béjbé" stílusban, rohadt lassított felvételben felöltözött. Napsi eközben nem sírt csak a nyakamat szorította. Ezt tette végig az úton, majdnem elaludt. Az SZTK - ban kedvesen elirányítottak a sebészetre és tényleg nem sok várakozási idő után be is hívtak minket. Napsi szépen hagyta, hogy megvizsgálja a dokibácsi. Szétnyílt az álla. Muszáj volt varrni, mert a tapasz leesett volna a beszédtől és az evéstől, mivel egyfolytában mozgott volna. 3 pici öltést kapott Tündérvirágszálunk. Egy ügyes kezű asszisztensnő ( pont az én gasztrósom aki rögtön megismert :) ) fogta a fejét, én a kezét, Zoli a lábát. Kapott egy érzéstelenítő injekciót. Folyamatosan beszéltünk hozzá Ő sírdogált de nem rángatózott, nem kapálódzott. Nagyon megdicsérték a végén, hogy ilyen pici gyerek és ilyen ügyesen, nyugisan állja a sarat. Mi örültünk, hogy túl vagyunk rajta. Zoziék teljesen odáig voltak mikor hazajöttek az isiből és az oviból. Nézegették a leragasztott részt, aztán a kilógó cérnaszálakat. Egy hét múlva kivette ugyanez a dokibácsi a varratokat. Napsi ügyi volt nagyon, az asszisztensnő nem annyira aki akkor volt. Dokibácsi rá is szólt, hogy egy kicsit jobban fogja a fejét, hogy ki tudja venni a varratokat. Sitty-sutty készen lettünk. Még járt egy fej simi a mi síró lánykánknak és megint kapott dicséretet is, hogy nagyon ügyes volt. :) Azóta kenegetem a heget, ami egyre szebb és halványabb. Ha szólunk Napsinak, hogy.
- Óvatosan el ne ess! - visszakérdez.
- Az állam? - bizony nagyon ott van, és szomorkás hangon mesélte mindenkinek aki kíváncsi volt rá, hogy.
- Elestem kocsival. Állam megütöttem.
Szerencsére nem fog látszani mert először is olyan helyen van, másodsorban olyan jól regenerálódik még. 
Szerencsénk volt mindenféleképpen, hogy pont itthon volt Zoli, hogy hamar sorra kerültünk, hogy aranyos volt a dokibácsi és szerencsések vagyunk, hogy egy ilyen okos lánykánk van, aki ilyen ügyesen tűrte az egészet akiről elfelejtettem elmesélni a 2. szülinapnál, hogy a feje búbjától a lába körméig mindent elmutogat a testén a "Hol van?" játékban :)

Ez egy januári kép :)


2008. június 22., vasárnap

2008 04 03 tartozások pótlása, Napsi 2 éves lett

Napsikánk két éves lett. Most írhatnám, hogy, hogy rohan az idő...de tényleg! HOGY ROHAN AZ IDŐ!!!! Az én fekete hajú nyugodt kisbabámból egy cserfes szájú kisboszorkány - ahogy Anyu hívja kedvesen - lett. A haja inkább szőkés és csak csodálkozunk, hogy nahát már ezt és már ezt is tudja. 
Imád mesekönyvet nézegetni és hallgatni. Van amikor egymás után három Franklines mesekönyvet olvasok fel Neki. Ő türelmesen érdeklődve hallgatja. Olykor visszakérdez:
- Bocsánatot kért Franklin? - vagy
- A Csiga, Anya? - én meg válaszolok, bólogatok. Aztán kuncog az elváltoztatott hangom hallatán.
- Mééég Anya, mééég. - kérlel és brummogok Medvepapahangján és kevésbé mélyen Medve hangján.
Nagyon nagy segítség a teregetésben a mosógép ki és bepakolásánál. Ugyanígy segít a mosogatógépnél. 
Szép sorba rakja a rakottkrumplin a krumpli és tojáskarikákat. Locsol az Apjával vagy velem a kertben, gazol a virágok között, sepreget, letöröl, feltöröl. 
Olykor széket tol a konyhapulthoz, levesz magának egy banánt, megpucolja és mint aki jól végezte dolgát kijön utánam a teraszra - ahol én pont az utolsó ruhadarabokat terítem ki - bemászik a kerti székbe és majszol. Mert ugye én az Anyja, akit megkért, hogy adjon Neki banánt nem rohantam, hanem megkértem, hogy várjon, hagy terítsem ki még ezt a pár darab ruhát. Szóval nem egy elveszett gyerek:) 
Mondókázik, énekelget és táncol, táncol, próbálja utánozni Zozit az RSG - és figurákat. 
Máskor magában dalolászik amíg elsétál a kertkapuig. Aggódva kiált ha észreveszi, hogy egy idegen macska környékezi a mi cicáink tálját:
- Jáááájjj fekete macka jáááájjj. - utánozhatatlan leríva. 
Amikor reggel felébred suttog:
- Anya alszik. Apa is alszik. - Halkan kibújik az ágyból és tesz egy kört a házban majd visszabújik mellénk és alszik Ő is tovább vagy csendesen pihen. Hétköznapokon ki kiséri Apukáját korán reggel a fürdőbe. Végig nézi a tisztálkodást az öltözést. Aztán Zoli behozza Napsit a szobába, leteszi mellém és olykor sírva fakad pindurkánk:
- Apához, Apához! - és nyújtja kis kezeit felé. Ilyenkor szívszakadva indul Zoli a munkába. 
Nagyon jól eszik, szinte nincs olyan amit nem enne meg. Mindent megkóstól . Nagyon szereti a zöldségeket, gyümölcsöket. 
Egyedül vetkőzik és öltözik. A zokni felhúzása igényel csak segítséget. 
Egyedül fürdik. 
Több mondókát is ismer. El kezdi szavalni de ha észre veszi, hogy figyelem szégyenlősködik. Szerintem jóval több mindent tud mint hiszük. 
Nagyon szeret rajzolni, meg is nevezi alkotásait. 
Sugdosósat játszik a tesóival. 
Jó úton halad a szobatisztaságban. Időnként még becsurran és ha elmegyünk valahova mindig kap pelust. Éjszaka is abban alszik. 
Nagyon tündéri kislány, mindannyian imádjuk :)



2008 03 24 tartozások pótlása, Húsvét

Csak, hogy a ez is meg legyen örökítve. Ilyen korán azt hiszem még egyszer sem ünnepeltük a Húsvétot. Az idén nem rakta a nyuszi a kertbe a tojásokat, mert pont nagy felfordulás volt. Így is nagy örömöt okozott a sok apró ajándék. Máté bátran ment locsolni mindenhova és ügyesen szavalta a verset. Napsi jól vette a locsolást, így Ő sem hervadozik egy évig. Reméljük akkor is lesz aki gondoskodik rólunk :) Apa és Máté biztosan :)


2008. június 19., csütörtök

A héten történt

Gyerekeim a szomszéd kislánnyal a kerítésnél játszanak. Főznek.
- Zoé, van bazsalikomod?
- Nincs, elfogyott.
- Majd én hozok - ül Zoé bicajára Máté. - Majd én hozok bazsaligombot.
- Bazsalikomot- javítják ki egyszerre a lányok.
- Jó, azt. - feleli Máté - És hol van az a bazsalikom? - Nagyon ügyel, hogy jól ejtse. 
- Melyik utcában?
- Hát aaaaaa Havas Henrik utcában - feleli Dorka. 

Hmmm.:-D



2008. június 18., szerda

Közkivánatra - FÁNK recept

Szalagos fánk

Hozzávalók 28-30 darabhoz. 1/2 kg liszt, 2 dkg élesztő, 5 dkg porcukor, 5 dkg vaj, 2 tojássárgája, 1 pohárka rum, késhegynyi só, 1/2 liter tej és 1 kg zsír, vagy 1 l olaj a sütéshez . A lisztet langyosítsuk meg. A takarókendő a deszka szintén lehet meleg. 
Elkészítés: 3 dl langyos tejjel az élesztővel, egy kanál porcukorral 3 kanál liszttel félsűrű kovászt készítünk. A többi porcukorral a tojássárgáját elkavarjuk, majd az érett kovászhoz adjuk jól elkeverve. Hozzáöntjük a langyos vajat, a lisztet és annyi langyos tejet, amennyiben a sót feloldottuk, hogy lágy, kalácstészta sűrűségű tésztát kapjunk. Fakanállal húsz percig verjük, esetleg géppel dagasztjuk. A tetejét liszttel megszórjuk, konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen másfélszeresére kelesztjük. Vigyázzunk túl ne kelljen, mert nem lesz szalagos. Utána lisztezett deszkára borítjuk, kezünkkel ujjnyi vastagra szétnyomkodjuk és vizespohár (én ezt használtam) nagyságú fánk szaggatóval, kiszaggatjuk. Ez után még fél óráig kelesztjük úgy, hogy a kiszaggatott, gyengén liszttel meghintett darabokat letakarjuk. Sütés előtt a tetejét ujjunkkal benyomjuk - ide kerül a lekvár - és lyukkal lefelé bő, forró olajban kezdjük meg egyszerre 3 - 4 darab sütését. Az olaj hőfokát próbafánkdarabbal teszteljük. Ha túl forró az olaj hirtelen pirul és a belseje nyers marad, nincs ideje a növekedésre nem lesz szalagos. A sütés kezdetén fedőt is teszünk rá mindaddig, míg meg nem fordítottuk. Az átfordítás után a fedő lekerülhet a lábasról. Szürőkanállal szedjük ki, az olajat lecsepegtettjük, majd még forrón megszórjuk vaniliáscukorral vagy porcukorral. Melegen tálaljuk. A lehullott darabokat újragyúrjuk, újrakelesztve szaggatjuk és utoljára sütjük. 

Jó étvágyat!:)

Elválasztás után

Márciusban vitte el Anya Napsit leszoktatni a ciciről. Amikor elkezdtem készíteni a cuccait megkínáltam cicivel, nem fogadta el. Közösen becsomagoltunk a bőröndbe. Betuszkolta a babáját az alvósbarátokat, cumit - amit nem is használ - mesekönyvet, kirakókat. Odakészítettük a kisbabakocsiját is. Amikor már útra készen állt újra megkérdeztem:
- Kérsz cicit?
- Nem - mondta és megrázta fürtös fejecskéjét. Vette a dzsekit a sapit és ment ki az ajtón a kocsihoz. Cipelte a Kistáskáját. Felemeltem átöleltem, visszaölelt megpuszilt és már mászott is ki a kezemből. Beült Apuék kocsijába, integetett az ablakból én meg bőgtem. És örültem, hogy simán ment minden, hogy menni akart a mamához, egy kicsit csalódott voltam, hogy ennyire könnyen ment. Vigasztaltam magam, hogy mennyire szar lenne ha sírva ment volna el. Első éjszaka elég könnyen ment minden. Anyuék mellé feküdtek, kukucskálósat játszottak a takaróval, majd elfészkelte magát és elaludt. Második nap volt egy kicsit nehezebb 10 percet sírdogált, minket emlegetett de a cicit nem. Aztán telefonon beszélgettünk, ami nagyon jól bevált. Ezentúl ha emlegetett felhívtak telefonon. A kicsi esti sírás megmaradt de az inkább már altatás volt, mert ezt a mai napig csinálja időnként amikor én is altatom. Aztán eljött a nagy nap és érte mentünk. ( Készítettünk fényképeket ami szintén eltűnt sajnos a Máté szülinapjával együtt :( Szerencsére a videó felvétel megmaradt, így van a nagy találkozásról emlékünk ) Napsi rengeteget nőt azalatt a pár nap alatt. Gyönyörű volt. Amikor megérkeztünk pont ebédelt.
- Szia Apa - mondta amikor meglátta az Apját, majd külön köszönt mindenkinek.
- Anya - mondta és vigyorgott. Kivettem az etetőszékből, öleltem Ő a nyakamat és csak néztük egymást. Olyan volt mintha zavarban lenne, én meg csókoltam azt az édest. Délután már nem aludt, estére nagyon fáradt lett és egyszer csak megszólalt.
- Cici. - És itt egy kicsit nehéz lett de megértette, hogy nincs cici. Még napokig emlegette és a cicimre fekve aludt el. Most már nincs gond, hozzám bújik és elalszik minden gond nélkül. Leszokott. Neki is jobb és nekem is. És milyen volt nem szoptatni, bedurrant ciciket borogatni? Elég az hozzá, hogy fájt nagyon és egész nap feküdtem és borogattam de túl vagyok rajta. Napsi nem szopik de ugyanúgy hozzám bújik mint akkor és van amikor csak nézzük egymást minden szó nélkül. Ilyenkor majdnem elbőgöm magam. Szeretem:)

A kép a viszontlátás utáni napokban készült

:)


2008 03 10 tartozások pótlása, Máté szülinapja

Máté 6 éves lett. Még egy éve van az oviban aztán - te jó Ég! - iskolás lesz. Rengeteget fejlődött a tornától, amit rendszeresen csináltunk. ( Tunk, mert most lazsálunk egy kicsit, illetve én...) Most már szeret rajzolni, színezni, ami marha nagy szó Nála, mert egyáltalán nem szeretett ceruzát fogni a kezébe. Talán azért is, mert érezte, hogy nem úgy megy Neki ahogy szeretné. Mindig elkeseredett, ha egy vonal nem úgy sikeredett ahogy Ő elgondolta. Vigasztalhattam én akárhogy, mert ilyenkor sírva is fakadt.
- A Zozié persze szép lett! - búslakodott. Én meg dicsértem és kiraktam a hűtőre a rajzát és mindenkinek megmutattam a művét. Most már megy a szivárványszínű teherautó is, benne az Apukájával. Ezt a hálónk ajtajára raktam ki. Szóval haladunk, most már nem aggódok, hogy mi lesz majd az iskolában, amikor betűvetést fog tanulni, elmúlt a parám, főleg amikor a fürdőszoba falán gyönyörű "A" "P" "E" betűket találtam amiről kiderült, hogy a Máté alkotta. Még a haragom is elszállt, főleg, hogy le is tudtam mosni :) Édes aranyköpései vannak amiket gyakran elfelejtek ha nem írom le rögtön és ilyenkor sajnálkozom de nagyon. A héten, miközben a meccset néztük a mi ágyunkban és Ő mellém bújt, egyszer csak megszólalt.
- Anya! Olyan jó lenne, ha lenne egy varázspénzünk és tényleg, igazából teljesítené azt amit kívánnánk.
- Az bizony jó lenne. És mit kívánnál?
- Hát, hogy legyen rend a szobámban és pakoljon össze. Meg azt, hogy menjen el a teszkóba és vásároljon be nekünk mindent ami kell.
Egyébként nagyon jószívű, kedves gyerek. Időnként ordítozik amúgy fiúsan, vagy versenyautóhangot ad ki, miközben a bicajjal száguld az udvaron. Ez utóbbit Napsi is eltanulta :) Többször vitáznak egy nap Zoéval, időnként Zoé megtépi, Ő meg sír. Segít nekem cipekedni, pakolni. Kedvence a cipős szekrény rendberakása és mostanában söpröget is. Kihoz dolgokat a spejzból vagy ép berak valamit amit kérek. Eteti a cicákat, ki-be engedi őket a lakásba, udvarra. Behozza a postát. És néha csak fekszik az ágyában, mesekönyvet nézeget, halkan dumál magában vagy csak pihen:)
Hát ilyen az én kisfiam:)

(szülinapos képem sajnos nincs Mátéról, mert valahogy eltűnt a gépről :( Később pótoltunk egy tortás képet de az idő ne tévesszen meg senkit, március 10.-én nem volt ilyen meleg)


2008. június 17., kedd

2008 03 14 - tartozások pótlása Zoé úszóvizsgája

Ilyen is volt ám :) Az iskolában két hétig minden nap úszni mentek a gyerekek, amiből aztán vizsgázni is kellett és osztályzatot is kaptak. Zoé már tudott úszni, ezért a közepesen jól úszok csoportjába került. A vizsga napján bemutatót tartottak a szülőknek, hogy ki mit tanult abban a két hétben. Sanyi bácsi mindenkinek kielemezte a mozgását és a technikáját. Zoé ötösre vizsgázott, leúszta a kötelező hosszt, szép volt a mozgása is. Sanyi bácsi még azt is hozzá tette és csak Nála (!), hogy a jövőben foglalkozzon úszással. Hát mindenképpen szeretne majd és mi is szeretnénk :) Zárásként komoly oktatásban részesültek a gyerekek. Sanyi bácsi hangsúlyozta, hogy csak akkor tarthatják magukat jó úszónak ha addig tudnak úszni egyfolytában ameddig csak lehet, és nem fáradnak el. Felhívta a figyelmüket, hogy olyan felnőtt nem tud rájuk vigyázni aki szintén nem tud úszni vagy sörözgetve a parton ül. Ezt kétszer is hangsúlyozta " Az ilyen felnőtt nem tud segíteni, ne bízzatok benne ! " 
Örültem, hogy ilyen oktatásban részesültek.


2008 02 20 - tartozások pótlása Máté farsang


Máté farsangján Napsi is beöltözött. Kézen fogva mászkált a csoportban a Naaagy piros Dinó és a kis bébirépa. Sikerük osztatlan volt :) Szerencsére itt még megtalálható volt Pókember, sőt a felesége is. Volt nindzsafiú és nindzsalány, indián, bádogember, boszorkány, kutyus...stb. Máté részt vett a szokásos seprűtáncban. Persze ide is sütöttem fánkot, melyet felhasználtak a fánkevőversenyen. 

( Zoénál elfelejtettem írni, hogy Ili néni a napközis tanárniéni odahívot magához. 
- Evelin. Az Erika szólt - osztályfőnök - hogy kóstoljam meg ezt a fánkot, mert olyan finom. Gondoltam magamban, ugyan már, mit tudhat az Evelin a fánkjával, az én anyukámnál senki nem tud jobb fánkot sütni, csak az ízlik. Tévedtem Evelin. A maga fánkja ugyanolyan mintha az Édesanyám sütötte volna. Ugye nem kell mondanom mennyire dagadt a májam?:) )

Itt is mindenkinek ízlet a fánkom nagy örömömre. A verseny után az ovis farsang hagyományához híven, a Kolompos együttessel elvonultak a tornaterembe ropni. Szólt a dínom-dánom hejehuja. Mi meg addig terülj asztalt varázsoltunk, ettünk, ittunk jót mulattunk:)


A a a a farsangi napokban, 
A farsangi napokban
Leszünk MI is vígabban
A a a a farsangi napokban.

A a a a farsangi diákok,
A farsangi diákok,
Piros nadrágban járnak
A a a a farsangi diákok.

Ből ből ből 3 nagy keszkenőből
Mind asszonyok mind lányok
Elül bögyöt csinálnak
Ből ből ből 3 nagy keszkenőből.

Gé gé gé öregasszony gégéje
Öregasszony gégéje
Sört pálinkát bevenne
G égé gé öregasszony gégéje.

Ha ha ha itt a farsang dereka
Leánynak kell szép ruha
Férjhez menne ihaha
Ha ha ha itt a farsang dereka.

sígy tovább sígy tovább....:)



2008 02 19 - tartozások pótlása Pizsiparti

Máté pizsibuliján mindenkinek szigorúan hálóruhába kellett öltözni. Így az egész ovi egy óriás tollasbállá alakult át. Az összes óvónéni de még a Dadusok is pizsiben és hálóingben mászkáltak az egész óvoda területén. Közösen kakaóztak, táncoltak majd pizsamakirályt és pizsamakirálynőt választottak minden csoportban. A gyerekek teljesen odáig voltak. Hagyományt teremtett az ovink ezzel is. Ezentúl minden évben lesz pizsibuli:) 


2008. június 16., hétfő

2008 02 08 - tartozások pótlása

Zoé farsangja remekül sikerült. Végre teljesült álma és az osztáy nagyközönsége előtt bemutathatta Tündér jelmezét. Ez ugye azért volt fontos, mert tavaly pont akkor lett beteg. Erre a bulira fánkot sütöttem és frissen melegen baracklekvárral bevittem az iskolába. Igazai farsangi buli lett. A srácok fesztelenül táncoltak hol az osztályban hol a folyóson, attól függően melyik zenei stílust kultiválták, még a fiúk is csatlakoztak a mókához. A gyerekek általában normális jelmezt öltöttek, de elszomorított a tény, hogy volt aki a Blaha Lujza tér - i késelőnek öltözött de volt olyan, aki sikoly maszkkal a fején ijesztgette a a többieket. Szerencsére őket hamar leállították a tanárok. Hát ez van. Pókemberek, Batmanek, ó hol vagytok már?


2008. június 15., vasárnap

Ballagás


Elballagot az én drága Keresztlányom... Olyan szép volt és csak pislogtam, hogy ez a "nő" volt az én icurkám akinek hiába mondtam, hogy ne nyúljon a sziámi cicánkhoz, mert ronda egy dög, csak odament titokban és már csak a karmolt kezecskéjét mutatta. Ő volt az a kislány aki egy levest képes volt félóráig enni, szépen türelmesen tátogott és várta, hogy beletegyem a kanalat a szájába. Ő volt az a kislány, akit a Mikulással mindig eltudtam hülyíteni, ha pont Anya hiánya volt, és leskelődtünk az ablakon, hátha meglátjuk. Ő volt az aki komoly léptekkel caplatott mellettem, amikor sétáltattuk a kutyulimat aki egy ír szetter volt és kölcsönösen imádták egymást. És Ő volt az akit ugyanekkor a kapucnijánál kaptam el amikor pont egy hátast próbált dobni a jeges járdán. És együtt csúszdáztunk meg homokoztunk és mellém bújt amikor aludt. Bemutatót tartott táncból, mondókából és megmutatta, hogy kell gyerek aerobikozni. Sosem felejtem el a hozzáfűzött egyik mondókát:

"Csontot kér, csontot kér" és kezét felhúzta, lábával sarokra állt. 

Aztán teltek az évek, már Ő szórakoztatta Zoét, aztán a húgát, Fatit, Mátét és most Ő dajkálja Napsit. Társasozik velük és meg kell mondjam sokkal következetesebb mint én és valahogy jobban is csinálja:) 
Imádom és állítólag Ő is nagyon szeret engem. Remélem ez mindig így lesz, és remélem, hogy nagyon klassz középiskolai élmények várnak Rá és mindig nagyon de nagyon boldog lesz!:)

Gyönyörű Keresztlányom


2008. június 13., péntek

V A K Á C I Ó !


Most már visszafordíthatatlanul betört a nyáriszünet amit annyira de annyira vártunk mindannyian. Jó lenne ha ha tényleg nyár lenne és mondjuk nem az esőcseppeket kéne számolnunk az ablaküvegen. De most más feladatunk van mára esőcsepp ide vagy oda. 17:00 - kor kezdődik Keresztlányom ballagása. Addig sütnöm kell - persze szigorúan a gyerekek segítségével - két kuglófot, amit megígértem, hogy viszek. Még ajándékot kell csomagolni, aztán ruhát válogatni, hogy a borongós időben is ünnepélyesek, elegánsak maradjunk. 
Közben délelőtt átjön Vanda a szomszédkislány, akinek Máté a nagy szerelme. Máté hol így hol úgy nyilatkozik erről a kapcsolatról, viszont a szobáját már összepakolta Vanda tiszteletére.:)






2008. június 12., csütörtök

A K Á C I Ó !


Már csak egyet kell aludnunk és beköszönt a szünidő a mindennapjainkba. Hiába tudom, hogy holnap nem kell korán kelnünk, hiába érzek megkönnyebülést, holnap reggel lesz az igazi:)

Minden holmit haza hoztunk az isiből és az oviból is. Elbúcsúztunk az Óvónéniktől. Zoéra még vár az évzáró 19. - én. Hát, mára csak ennyit :)



2008. június 11., szerda

K Á C I Ó !


A napjaink egyre lazábbak. Már tegnap és ma is ebéd után hoztam haza a gyerkőcöket. Zoénak még ma is adtak egy picike leckét - mégiscsak iskola vagy mifene - Mátéék meg slagosbulit csaptak tegnap délután az ovi udvarán. Állítólag az elején nagy lelkesedéssel csapot a hullámok illetve a vízsugarak közé de egy laza taknyolás után kijelentette, hogy Ő nem akar vizes lenni, mert nem fog megszáradni. Kit érdekel holmi váltós bugyi meg mindenféle napozásra kitett takaró. Csilla néni többek között elmondta, hogy Máté a legnagyobb kedvenc a lányok körében. Mivel én elfelejtettem naptejet vinni az összes lány Mátét kenegette a sajátjával, némi vita támadt, hogy ki is érintheti fiacskámat de a füst nagyobb volt mint a láng.

" IMÁDJÁK! " mondta Csilla néni. S, hogy miért? Hát kérem szépen:

Udvarias, előzékeny, segítőkész nem piszkálódós - nem úgy a két lánytesójával szemben :) - és egyáltalán nem verekedős. Hát persze, hogy büszke voltam Rá! 

Szóval nagy örömmel vették tudomásul, hogy ebéd után érkeztem. Zoé lassan haza hozta már az összes bent lévő cuccát és hazakerült Máté ágyneműje is. 

Már csak egyet kell aludni - gondolom magamban amikor belépünk az ajtón. És igen, asszem naivan gondolom ( :D ) de mégis ooolyan jó arra gondolni, hogy lesz egy kis kapkodás nélküli pihi.......vagy nem:)


2008. június 10., kedd

Á C I Ó !


És terveket szövögetnek, hogy majd kit hívnak át a nyáriszünetben. És ígérnek fűt-fát, hogy persze, hogy jók lesznek és naná, hogy rend lesz a szobájukban, hisz a barátok csak rendes szobákba tudnak eljönni. És még azt is megígérem ( Óóóó mibe vágtam én a kis fejszémet hajajajajjj ) , hogy aki nem tudott eljönni a kidsklubos szülinapi buliba, itthon tartunk egy útóútó kertiszülinapozást. Én megelégszem olyan tervekkel mint aszongya:

1. egyhelyben ülni
2. Időnként felállni
3. Szunyókálni
4. Olvasni végre, végre, végre
5. Csak bambulni némán ki a fejemből.

Hát ezek hirtelen:)

(Kriszta mindent pótolok! ;))


2008. június 9., hétfő

C I Ó !

Egyre nehezebben és nehezebben bírják a srácok ezt a pár napot. Unják, kínlódnak, nyúznak, hogy még hányat kell aludni, hogy végre elkezdőthessen a nyári szünet. És én naptárt gyártok labdával, fagyival meg mindenfélével, hogy Máté számára is érthető legyen, hogy mindjárt, nemsokára és már csak négyet kell aludni és tényleg és igazán és végre nem kell isibe és Óvodába menni. De az a négy is oooolyan sok tud lenni.....