2004. szeptember 4., szombat

Egy laza hét




Egyik reggel a szokásos rohangálásra ébredtem. Kivánszorogtam az ágyból, és bambán leültem bámulni a gyerekeimet. Elmélkedésemből anyósom telefonja zökkentett ki. Sok fontos mondanivalója volt. A fiam szemérmetlenül kihasználja az ilyen pillanatokat, és egyből kioson a látómezőmből. Észre se veszem, hogy mikor tünik el, csak a csend lesz túl nagy. Itt egy pillanatra megszakítottam érdekfeszítő beszélgetésünket, és a gyermekem után néztem. Pont bejött a szobába, valami csöpögött a kezéről. Gyorsan elkaptam, és a fürdőbe vittem kezet mosni. A pólója tiszta víz lett. Ekkor fogtam gyanút, hogy ennyire nem szoktuk összepancsolni, tehát lehet, hogy ez még sem víz. Utána kellett járnom a dolgoknak. Elköszöntem Anyósomtól, majd kimentem a konyhába. Az egész konyha csöpögött az olajtól...Előző este kint hagytam az olajsütot -mert ugye hült benne az olaj. A fiacskám felmászott a konyhapultra. Nagyon ügyesen megoldja ezeket a "kis" akadályokat. A széket odatolva hipp-hopp fent van. Utána kezet mosott az olajban, mejd szétkente a pulton. Ezt megunva lemászott a putról- persze a szék is tiszta olaj- és végig csöpögtette az egész konyhát. Tehát a pólója olajos volt nem vízes. Első lépésként levettem róla a pólót- persze közben elmagyaráztam ezernégyszázhúszonharmadjára, hogy nem szabad felmászni a púltra, kezet meg pláne nem szabad az olajban mosni. - Utána rendbe raktam a konyhát, eltettem az olajsütőt, feltöröltem a konyhát. Ezalatt Zoé kiválasztotta, hogy melyik ruhát szeretné felvenni. Máténak segítettem felöltözni. Aztán gyorsan beraktam egy mosást, az átdörzsölt póló társaságában a mosógépbe. Jöhetett a reggeli. Véletlenül Máté elé raktam a rózsaszín tányért, Zoénak meg a kéket. Itt Zoé lenyomott egy laza hisztit. Elmagyaráztam Neki, hogy ez aztán tényleg nem ér ekkora hisztit, csak ki kell cserélni a tányérokat.Tányérok megcserélve, ehettek tovább. Én a sokk hatására betoltam egy szelet csemegekarajt a számba, ittam rá egy bögre jegeskávét, és megkérdeztem a lányomat, hogy akkor melyik bögréből óhajtja inni a kakaóját? A kívánságok szerint eléjük raktam a bögréket. Máté egy laza mozdulattal magára borította a sajátját. Fehérpoló le, gyereket megtörölni, új poló ráadása. Mint említettem a poló fehér volt, és nekem pont fehér mosásom ment. Mivel előltöltös a mosógépem, szó sem lehet arról, hogy utána dobjam a többiek közé. Ezért kézzel nekiálltam súrolni. Mert hiába a hiperszuper 3 A-s mosógépem, hiába a 40 fokon mindent maradéktalanúl eltávolító mosóporom, nekem bizony mindig benne marad a kakaófolt a ruhában. Igaz, hogy tiszta foltot kapunk, de mégis ott van.- Vajon a régi kakaók is így működtek? - Tehát kézzel kisúroltam a kakaófoltot, otthagytam a mosdóban, éreztem, hogy kap még társakat. A társak ebéd után csatlakoztak, és a kimosott ruhák között is lapult egy-két tisztafoltos ruha, tehát azokat is átdörzsöltem- még jó, hogy áztatás és dörzsőlés nélküli a mosóporom- és beindíthattam az újabb fehér mosásomat. Este már semmi említésre méltó dolog nem történt. A tegnapi napot simán megúsztuk, csak Máté zárt ki minket, illetve be a lakásba. Ő kiment szépen a folyósora a kulccsal, és kintről bezárt minket. Belülről nem lehetett kinyitní, mert ugye kívülről bent volt a kulcs, tehát nem lehetett teljesen benyomni a kulcsot a zárba. A szomszédok segítségére nem számíthattunk, mivel még külön egy ráccsal is le vagyunk választva. Mátét kértük, hogy fordítsa vissza a kulcsot, Ő meg csak kiabált, hogy : Ki az? Mondtuk Neki, hogy mi vagyunk, Apa meg Anya és a kulcsot fordítsd el. Nem jött össze. Cselhez folyamodtam, hogy :Gyere add ide anyának a kulcsot. Erre megkérdezte, hogy ki az? Mondtam, hogy -én, anya szól hozzád és a kulcsot szeretném. Már nem tudtuk, hogy kínunkban mit csináljunk, amikor egész véletlenül elfordította a kulcsot, és kijutottunk. Mosolyogva fogadott minket, hogy sziasztok megjöttem. Mi meg azóta a mikró tetején tartjuk a kulcsokat.....:)Ma 4 stóc ruhát hajtogattam újra, amit összeborítottak a nagy rohangálásban. Még azokat sem tettem el, mert az újrahajtogatás elvette a kedvemet. Így viszont adtam Nekik egy újabb esélyt a szétszedéshez. Most elmegyünk a Lottózóba, utána a " Mekiben" kajálunk. Csak hárman vagyunk itthon, Apukánk elutazott a család többi tagjával vidékre, nyaralót felújítani. Előttem meg másfél nap áll, kitudja milyen kalandokkal :)




Hozzászólás 2 db:
2. - ismeretlen
2006.10.25. 14:23
Úgy szép az élet, ha zaljik-szokták mondani. Márpedig nálatok tényleg zajlik.
1. - ismeretlen
2004.09.04. 11:02
Mégiscsak igaz a mondás, hogy kisgyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond???? Tündérien rossz gyerekek!

Nincsenek megjegyzések: