Két kép Róluk, akik miatt minél hamarabb meg akarok, gyógyulni, hisz annyira várják már!!! Mátét nagyon nehéz fotózni, ezért van nőuralom.Kedveskéim!:)
Mindenkinek nagyon köszönöm a biztatást, Éva Neked is, így ismeretlenül, nagyon jól estek a soraid!:)
Milu, NaP! :))))
Hát nem elég a magatok baja, még az enyémet is a nyakatokba vennétek???:))) Nagyon-nagyon köszönöm!!!!!!!!:))) És a gyógyenergiát is:))))) És azért röhögtem is:)))))
Edit, nem kaptam üziket...a másikra küldted vagy hova??? Köszi neked is:))) Köszi a köszöntést!!!!:)))
Móni Neked meg megírtam, köszi itt is!!!!:)))))))))))))))
Már javulgatok. Már tudok pakolgatni, tenni-venni. Viszont gugolásból csak segítséggel vagy támaszkodva tudok felállni. A lépcsőzés is elég nehezemre esik, mindig beremeg a lábam. Sokszor elfáradok, ilyenkor leülök lihegni. Néha idegesít ha nem úgy tudom csinálni a dolgokat ahogy régen de már kezdek ehez is hozzá szokni és nem elvárni magamtól a régi dolgokat.
Napsikámat alig bírom megemelni. Mondjuk nem is szoktam mert félek elejtem de nagyon furcsa, hogy nem tudom ölbe kapni lánykámat amikor csak akarom. Lassan nagyon lassan hízok. Állítólag ez a jó a fokozatosság, ugyanugy mint a fogyókúránál. Bíztatnak, hogy türelem, türelem. Kénytelen vagyok az lenni. Szövettan eredményem még mindig nincs kész. Ct szerint kóros elváltozás nincs szerencsére, a többit még nem elemezték ki, mert a Dokinénim szabin van. Szedem a gyógyszereket, pihengetek és bízom és akarok!:)))
Ja és mindig éhes vagyok és ez jóóóóóóóóóó:))))))))))))))))))))))
*
