2009. október 9., péntek

Amikor csak hümmögünk....


A történet több mint kínos de akinek eddig meséltem mind azt kérdezte miközben fuldoklott a röhögéstől, hogy:


- De miért nem írod le a naplódba? Ennek muszáj ott lennie!


Többszöri kérésre hagytam magam meggyőzni és bepötyögöm a történetet, amikor csak hümmögünk.


Ilyesmiről az ember nem szívesen ír de mivel meg vagyok győzve, le kell írnom az előzményeket. Nem is tudom, hogy hangzana ez legjobban de mindegy belecsapok. Szóval a bal "fenékrészemen" fürdésnél éreztem egy csomót. Hetekig hagytam, hiába mondta a háziorvos, hogy menjek sebészetre nem mentem. Aztán kitaláltam, hogy majd én azt jóóól szétmaszirozom. Hát nem sikerült. Jól bedurrant. Így elmentem sebészetre, ahol felvágták és most nyitva hagyják, hogy ürüljön a cucc. Remdszeresen kell járnom kezelésre, kötözésre. Csak mellékesen jegyzem meg, ha időben elmentem volna egy krém elég lett volna...


( nem hiszem el, hogy erről írok :D )


Egyik alkalommal Napsikám is elkisért. A folyósó természetesen tele, mindenki csendben üldögél. Napsikám lóbálja a lábát a széken. Egyszer csak kitalálja, hogy hívjuk fel a Mamát, az én Anyukámat .


- Szia Mammmaa! - hangja édesen belecsendül a néma folyósóba. Többen felkapják a fejüket, ránéznek és mosolyognak. Páran halkan a szomszédjukhoz szólnak, hogy "miiilyen ééédes, ahogy mondta, hogy "Mammmaa"

- Szia Napsikám! Elkisérted Anyát az orvoshoz?

- Igen, eljöttünk.

- És mit csináltok?

- Hát várjuk, hogy a doktorbácsi megizélje Anya fenekét.- A folyósón mint a cunami söpör végig a nevetés, ki diszkréten visszafolytva próbál nevetni de a többség teret enged jókedvének.

.....

3 megjegyzés:

3 kislány, én meg egy férj írta...

Nekem is potyognak a könnyeim a nevetéstől. Jó, hogy leírtad meg az is ahogy!!
(zárójelben teszem hozzá, hogy igen közeli hozzátartozómat is próbálom hónapok óta rávenni , hogy nézzen el a sebészetre, tüntessék el a puklit..szintén a hátsó fele mellől.)
Nagyon fájt a beavatkozás?
Ágnes

NaP írta...

És végül a doktorbácsi megizélte a fenekedet? [ártatlan tekintet]

sedith írta...

Na nem semmi beszólás!:D:D:D Még jó, hoyg (nyíltan vagy diszkréten) de mindenki nevetősre vette a figurát!:)

Evelin, el sem tudod képzelni, hoyg mennyire örülök, hogy kilábaltál a testi és lelki betegségből is.
És annak is nagyon örülök, hoyg most már a naplót sem hanyagolod.:) Puszillak Benneteket!:)