2009. október 6., kedd

- Szia Óvodaaa!


Már nem emlékszem, hogy kezdődött de napi program lett. Amikor reggelente elsuhanunk az óvi elött, hogy leparkoljunk a szemközti parkolóban, Napsikám megszólal:


-Szia Óvodaaaaaaaaaa!


Én meg visszaválaszolok elváltoztatott hangon, hogy:


- Szia Napsiiiiiiii!!!! - majd hozzá teszem a "rendes" hangomom, hogy:


- Hhhh, mi volt ez? Ki volt ez???? - és nevetünk együtt. Tegnap reggel szépen lezajlott minden a forgatókönyv szerint, amikor is Napsikám egy kéréssel fordult hozzám, miközben a kis hátizsákját vettük ki a csomagtartóból, melyben alvósbarátai lapultak.


- Anya, vegyél légyszíves egy szájat az óvinak, meg nekem egy rózsaszín létrát, jó?

- Szájat meg létrát?? Miért?

-Azért, hogy legyen szája az ovinak és én meg felmászok a rózsaszín létrára, hogy meg tudjam puszilni és Ő meg vissza. Meg legyen keze is, hogy át tudjon ölelni.

- És lába ne legyen?

- Ne, lába ne.

- Miért ne legyen lába?

- Hogy nehogy elszaladjon.......

3 megjegyzés:

NaP írta...

Meg kell zabálni! :)

éva írta...

Jót mosolyogtam. :) A kép pedig egyenesen szuper!

3 kislány, én meg egy férj írta...

Evelinem,magam előtt láttalak az elváltoztatott hangodon beszélve, nevetve, bohóckodva.
Ugye most már mindig ilyen maradsz?
Napsikád pedig hihetetlenül értelmes, érzékeny kislányka lehet. Szeretném már élőben is látni. Meg téged is.
Tudod valamelyik kültéri "happeningen", rendezvényen.

Puszillak,
Ági