2009. december 10., csütörtök

Miki

Zoli mindenáron beakart öltözni Mikulásnak, mert eszébe jutott, hogy Napsinak még nem játszotta el. Emlékszem legelöször nem nagyon vágyott a jelmezre de a sikert látva nem okozott nehézséget legközelebb is beöltöznie. Mivel már gyakorlott három gyerekes Apuka egy pillanatig nem habozott, mint írtam ráadásul az Ő ötlete volt. A kapuig szaladt ki a sötétben és a gyerekek persze rögtön észre vették, hogy egy hajlott hátú öreg közeledik hozzájuk. Teljes lázban égtek. Én nem de Zoli sem, nagyon nehéz volt - és itt nyugodtan írhatom ezt a szót hisz ez jellemzi a legjobban- a röhögésünket visszafojtani, hisz a szedett-vedett, itt-ott szakadt ruha, a béna szakál, hát nem volt egyszerű a kinézett. A gyerekek énekeltek, Napsi félt de aztán megnyugodott. Láttam nagyon megkönyebbült, mire végre Zolimikulás elhagyta a házunkat. Utólag ezt mesélte a Mamájának:
- Nem az igazi volt a Mikulás. Ez Apa volt. Láttam a tigrises polóját és a nyakláncát is.
Hiába no. Ne öltözz Mikulásnak, ha nem rejted el a nyakláncodat, meg a tigrises polódat!

Nincsenek megjegyzések: