2011. november 10., csütörtök

Játék

Szeretnéd megnyerni ezeket a csodás gömböket? Akkor kattints ide, játsz és nyerj!

2011. szeptember 12., hétfő

Napsi mesél


...... és addig csókolóztak, amíg feleség nem lett! :)

2011. augusztus 25., csütörtök

Hogy ne felejtsük el!


Napsi valami vicceset mond, nevetünk rajta mindannyian. Hallgatom, ahogy Ő is gurgulázik saját magán, Máté édes nyihogását, Zozka nagylányos kacagását. Amikor elcsitulunk, még sóhajtozunk, nyögünk a viccen. Ekkor Napsi elém áll kis kezét összekulcsolva a szívére teszi és megszólal:
- Anya, én ezeket a vicceket mindig ide berakom a szívembe, hogy ne felejtsem el!

2011. augusztus 15., hétfő

Kamion

A történetet azzal kezdeném, hogy még gyerekkorunkban egymást ugrattuk, hogy milyen "jé" a kamijjjjon ? Pontos "jé" vagy elipszilonos? Mind a két "jét" mondták azok akik gondolkodás nélkül vágták rá a választ a kérdésre.

Amikor a gyerekek Anyuéknál voltak, rajtam volt a sor, hogy Zolival koptassuk az országutakat. Vannak helyek, ahova csak a sofőr mehet be, senki más. Ilyenkor fent lapultam az ágyon, meg sem moccanhattam. Így történt akkor éjjel is, amikor éjfélre kellett megérkeznünk egy raktárba. Pont valami kettős front volt, fájt a fejem, nem nagyon akartam menni, de tök egyedül maradni a házban pláne nem volt kedvem. Zoli figyelemmel követte a lepakolást, én meg egyre szarabbul lettem, már hányingerem is volt. Már azt a tervemet szövögettem, hogy hazavitetem magam , mert ezt biztos nem fogom majd kibírni. Aztán arra ébredtem, hogy elindultunk, Zoli félre állt és felmászott mellém. Furcsa volt, hogy azon a pici ágyon annyira jót aludtunk de 5 kor már mentünk is tovább. Szerencsére a fejfájás megszűnt. Reggelit vettünk kávét ittunk, aztán Szlovákiába vettük az utat. Végig beszélgettünk, nevetgéltünk. Régi emlékeket elevenítettünk fel. Aztán újra Magyarország és egy sörgyár, ahol kitessékeltek az autóból. Ezt meg kell valljam nagyon a szívemre vettem és a többi sofőr előtt levágtam egy laza hisztit. Pont nagyon sütött a Nap, árnyék sehol és kitessékeltek ... felkaptam a teámat, kiugrottam az autóból aztán földhöz vágtam a flakont. Mivel az előző napon eshetett, így bele állt a sárba, ahova figyelmetlenül én is lehuppantam. Egy darabig ültem duzzogtam. Aztán nedvesedett a gatyám és fel kellett kelnem. Egy kamion mögé ültem, hogy senki ne lásson. Közben hallottam a sofőröket beszélni, hogy mennyire elegük van, reggel óta ott állnak, nem mondd senki semmit, nem tudják, hogy lesz-e fuvar vagy nem. Rá kellett jönnöm, hogy ez nem csak Zoliéknál van így. Egyből arra gondoltam, hogy így kellett lenni, hogy kizavartak, hogy ezt hallanom kellet. Nyomkodtam a sudokut a telefonomon, vártam. Aztán jött Zoli megcsörgetett Nagy kegyesen feltápászodtam, elindultam felé, közben megmutattam a középső ujjamat, távolról hallottam, hogy a sofőrök röhögnek. Amikor beszálltam, még egyszer megerősített Zoli, hogy TÉNYLEG nem tudta, hogy ide nem lehet kísérőnek bemennie. Arra már nem emlékszem, hogy mikor léptem túl a sértettségemen de azt tudom, hogy nem sokára újra együtt nevettünk, integettünk a felüljárón álló gyerekeknek, akik lelkesen mutogattak, hogy dudáljunk. Innen üzenném, ha véletlenül pont olvasnák, hogy az a kvarcjáték cincogás, na az volt az óriási dudálás, mivel nem működik rendesen....

Búcsúzóul elárulom, hogy összeakartam kombinálni magamat a kamion előtt állva a Scania logóval, mert szerintem jó lett volna, hogy a számból jön a láng a napunkra utalva de túl nagy volt a fejem és hol a koronát takartam el, hol az orromból jött a láng. Zoli szerint úgyis jó lett volna.....hát nem tudom......



2011. július 29., péntek

Csati


Klassz a nyári szünet, mert el lehet menni Apával dolgozni. Egyszerre csak egy gyerek a két nagyból, mert nincs több hely. Így azon a napon csak az Ővéké az Apjuk, az Ő titkos útjuk. Nem baj, hogy nagyon korán kell kelni, 4-kor, esetleg 3-kor. Pattan a szemük, már öltöznek. Bezzeg amikor iskolába mennek, úgy kell Őket kirázni az ágyból. Szóval pattannak, öltöznek. Előszedem az előző este megfőzött és jól lehűtött teát, mert az felmelegedve is iható, szendvicseket csomagolok, majd visszafekszem aludni. Ide mennek, onnan jönnek. Ők meg időnként helyzetet jelentenek. Most értek Veszprémbe, most várnak, indulnak, Kékkúton vannak, látják a Balatont, meleg van, most vásárolnak. Máté kevéssel is beéri, Zoénak minden kell. Máté fel le ugrál a várakozás alatt a kamion ágyán, Zoé alszik. És persze rengeteget beszélgetnek. Aztán ha nem jól mennek a dolgok éjszaka jönnek haza, pedig egész nap arra vártak, hogy a hőség után csobbanjanak a medencében. Egyik este, amikor nem túl későn érnek haza, még mindannyian ébren vagyunk, Máté izgatottan szalad, kiabál:
- Anyaaa, gyere, Apa mutatni akar valamit. - Napsi izgatott, Ő már tudja, hogy mi a meglepi, Máté csendre inti Őt:
- Ne áruld el!!!
Megyek az autóhoz Zoéval, az Apjukhoz aki a csomagtartó fölé hajol. Érkezésünkre felnéz, kisfiúsan nevet:
- Nézd- behajolok a kocsiba, a sarokba lapulva felém fúj egy piszkos fehér kölyök macska. (Éljen!)
A gyerekek odáig vannak.
- Nincs elég macskánk? Még jó, hogy kutyát szeretnénk, ezért ezentúl három cicánk lesz.
- Hagytam volna az út szélén? Ott szaladgált. Képzeld másnap megyek arra a gyerekekkel és ott van elütve.
- Nem, persze, ezt én sem akarnám.
- Alig bírtam megfogni, meg is karmolt. - Nézem a kezét, majd megpróbáljuk kiszedni a kis vakarcsot, ami teljes lehetetlenségnek tűnik. Egy rongyot dobunk rá és abba becsavarva hozzuk be a házba. Grafit és a hozzánk csapódott öreg mamacica, Mamó, követnek minket. Mamó diszkréten megáll az ajtóban, 1 év kellett a "szelídítéséhez" és onnan néz minket. Enni adunk a macseknak. Persze a legfontosabb, hogy mi legyen a neve.
- Csatorna, mivel ott találtuk. - rákontrázok
- Csatangoló Csatorna - egyetértünk de lerövidítjük:
CSATI.
Nem lehet megfogni, harap, fúj, karmol.
Csati szelídítése, teljesen hajaz Tigris cicánk szelídítésére.
Másnap már a gyerekek kezében alszik.
Kikupálódott, szép dagi cicakölyök lett.
Szóval jó Apával dolgozni. Ide mennek, onnan jönnek. Látják a Balatont. Veszprém, Kékkút táblákat hagynak el és olykor megmentenek egy kóborló kiscicát.

2011. július 27., szerda

Napnyugta


Napsikámmal elmegyek bicajozni. Ő teker én hol gyors gyaloglásban, hol kullogásban mögötte. Beszélgetünk, olykor kavicsokat szed fel a bicajos kis kosarába. Szembe fordulunk a Nappal.
-Nézd Anya, ott a Nap.
- Igen, most nyugszik, arra van Nyugat. Könnyű megjegyezni, Nyugaton nyugszik, Keleten kel. Hol nyugszik a Nap?
- Nyugaton - vágja rá.
- Hol kel?
- Keleten. - És teker tovább én meg a nyomába, aztán megszólal.
- Azt hittem naplementén nyugszik.

2011. július 15., péntek

Máté tud


Medencéznek, fröcskölik a vizet, kiabálnak, bohóckodnak, játszanak. Máté hirtelen észbe kap, kiugrik a vízből:
- Nagyon kell pisilnem!
- Szaladj a bokorhoz, most kivételesen, pisilj oda nyugodtan, majd le slagozzuk.
Máté szalad, pisil. Napsi a nyomában majd felkiállt:
- Sziválány! (szivárvány :D ) Sziválány!!!! Mátéééé, Te Sziválányt tudsz pisilni!!!!!

2011. július 4., hétfő

Egy jó kis játék gyönyörű dobozért

Ha tetszik ez a gyönyörű doboz:



Akkor kattints ide, játssz érte és nyerd meg!!! :)