2011. augusztus 25., csütörtök

Hogy ne felejtsük el!


Napsi valami vicceset mond, nevetünk rajta mindannyian. Hallgatom, ahogy Ő is gurgulázik saját magán, Máté édes nyihogását, Zozka nagylányos kacagását. Amikor elcsitulunk, még sóhajtozunk, nyögünk a viccen. Ekkor Napsi elém áll kis kezét összekulcsolva a szívére teszi és megszólal:
- Anya, én ezeket a vicceket mindig ide berakom a szívembe, hogy ne felejtsem el!

Nincsenek megjegyzések: